Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

A kimutatást a Törökországi Kamarák és Tőzsdék Egyesülete (TOBB) Gazdasági és Technológiai Egyetemének (ETÜ) társadalompolitikai kutatóintézete készítette. A kutatók a parlament migrációs és integrációs bizottsága előtt ismertették a felmérés részleteit.

Az intézet igazgatóhelyettese, Basak Yavcan a Hürriyet beszámolója szerint azt mondta: összehasonlították a mostani és a két évvel ezelőtt végzett felmérésüket, és kiderült, hogy a szíriaiak körében 26 százalékról 33 százalékra nőtt azok aránya, akik semmi esetre nem hajlandók hazamenni.

Közölte: azok aránya, akik még akkor is haza terveznek térni, ha a háború végeztével egy általuk nem kívánt rezsim igazgatná az arab országot, 9 százalékról 5 százalékra csökkent. Hozzátette: azok aránya pedig, akik a háború elhúzódása ellenére – bár csak egy általuk támogatott vezetés esetén – szándékoznak hazatérni, 11 százalékról ugyancsak 5 százalékra esett vissza. Yavcan rámutatott: miután az elképzelések különböznek, a hazatérés az utóbbi csoport egésze számára „nem túl reális célkitűzés”.

Yavcan emlékeztetett: a világban megfigyelhető egyéb példák alapján is az látható, hogy öt év elteltével nagymértékben csökken a hazatérési hajlandóság. A szíriai polgárháború 2011-ben robbant ki.

A kutatóintézet igazgatóhelyettese a felmérésnek a szíriaiak foglalkoztatását és oktatását vizsgáló oldaláról is beszélt. Kiemelte: azok, akik dolgoznak, sokkal közelebb érzik magukat a török társadalomhoz. Egyúttal jelezte: azok a szíriai egyetemi hallgatók például, akik török állampolgárok lettek, igencsak távolságtartók. Az ösztöndíjas szíriaiak pedig még náluk is elzárkózóbbak – hívta fel a figyelmet Yavcan, azzal magyarázva a jelenséget, hogy ez a két csoport a társadalom részéről komoly ellenszenvvel találja szembe magát, ami bántja őket.

Basak Yavcan a menekültek iskoláztatására vonatkozóan arról számolt be, hogy a tankötelezett korban lévő szíriai gyerekek Törökországban több mint egymillióan vannak, és mintegy 65 százalékuk jár iskolába. A 382 ezer általános iskolás korú gyerek közül 368 ezret beírattak, ugyanakkor a középiskolásokat tekintve már „hihetetlen” mértékű csökkenés tapasztalható – hangsúlyozta.

Yavcan kifejtette: ebben fontos szerepet játszik, hogy az úgynevezett korai felnőttkortól kezdve feketén foglalkoztatják őket. A másik tényező az, hogy a szíriaiak között széles körben elterjedt a fiatal lányok férjhez adása – tette hozzá.

A felsőoktatásban nagyjából 27 ezer szíriai hallgató tanul – tudatta Yavcan.

A török vezetés a közelmúltban felvetette, hogy szíriaiak millióit telepítené vissza az Északkelet-Szíriában kialakítandó biztonsági övezetbe, amelynek a létrehozásáról Washingtonnal megállapodott. Recep Tayyip Erdogan török elnök a napokban fokozott elégedetlenségének adott hangot a folyamat előrehaladtával kapcsolatban, és ismét saját hadműveletet helyezett kilátásba a területen, amelyet az amerikai-török szárazföldi és légi járőrtevékenység ellenére túlnyomórészt továbbra is a Törökország által terrorszervezetnek tartott, azonban az Egyesült Államok legfőbb szíriai szövetségesének számító, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellenőriz.

Ankara tervei szerint 10 nagyobb és 140 kisebb települést építene fel nemzetközi támogatással a térségben, egy 30 kilométer széles és 480 kilométer hosszú sávban az Eufrátesz folyó és a szíriai-iraki határ között.