Az Európai Unió 2022 februárjában, röviddel azt követően, hogy Oroszország katonai támadást intézett Ukrajna ellen, elfogadta az első szankciós csomagot. Ekkor még csak korlátozták a gazdasági kapcsolatokat Donyeck és Luhanszk megyék nem ukrán ellenőrzés alatt álló területeivel, valamint célzott szankciókat léptetett életbe az orosz Állami Duma tagjaival, valamint további 27 magánszeméllyel szemben. Szintén korlátozta Oroszország azon képességét, hogy hozzáférjen az Európai Unió tőke- és pénzügyi piacához, valamint az ehhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokhoz.

Hirdetés

A második csomagot néhány nappal később, február 25-én fogadták el. Brüsszel befagyasztotta Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vagyoni eszközeit. Szintén szankciós listára kerültek az orosz Nemzetbiztonsági Tanács tagjai, az Orosz Állami Duma fennmaradó, még nem szankcionált tagjai, de korlátozások léptek életbe pénzügyi, közlekedési, technológiai és energetikai területeken is, valamint a vízumpolitika is megváltozott.

Megtiltották például az uniós kereskedelmi helyszíneken az orosz állami tulajdonban lévő vállalatok részvényeivel kapcsolatos jegyzést és szolgáltatásnyújtást, bizonyos érték feletti orosz személyektől érkező betétek elfogadását, valamint az orosz állampolgárságú ügyfelek számára további korlátozásokat írtak elő. Ekkor azonban már elkezdődtek az energetikai ágazatot sújtó esztelen, hatástanulmányok nélküli szankciók.

Brüsszel már megtiltotta bizonyos, az olajfinomításban történő felhasználásra szánt termékek és technológiák Oroszország számára történő értékesítését. Emellett korlátozásokat vezettek be a kettős felhasználású termékek és technológiák kivitelére, főként azokra, amelyeket Oroszország a védelmi iparban használhat fel.

Korábban írtuk

Szintén fontos döntés volt, hogy az orosz diplomatáktól és az orosz tisztségviselőktől elvették a vízumkönnyítés előnyeit, ezzel gyakorlatilag megnehezítette Brüsszel, hogy párbeszéd alakulhasson ki a nyugati országok és Oroszország között.

A másodikat február 28-án egy harmadik szankciós csomag követte. Betiltotta az EU az Orosz Központi Bankkal történő tranzakciókat, megszavazták az első, 500 millió euró értékű támogatást az ukrán hadseregnek, betiltották az orosz fuvarozók számára az uniós légtéren történő átrepülést, valamint újabb 26 személyt raktak a szankciós listára.

Az ukrán fegyveres erők támogatása mellett vízválasztónak számít az is, hogy hét orosz bankot kizártak a SWIFT-rendszerből, ezzel rendkívül nehéz helyzetbe hozva több millió orosz átlagembert – és számtalan uniós polgárt is, hiszen ezek a bankok részben az Európai Unióban is működtek. Szintén jelentős csorbát szenvedett brüsszeli utasításra a szólásszabadság is, miután a Russia Today és a Szputnyik szolgáltatásait felfüggesztették, magyarul újságokat, tévécsatornákat tiltottak be.

Március 15-én érkezett a negyedik szankciós csomag, ebben tilalmat vezettek be az orosz energiaágazatba történő új beruházásokra, de megtiltották azt is, hogy orosz személyek, valamint szervezetek számára nyújtsanak hitelminősítést, illetve egyes orosz állami tulajdonú vállalatokkal mindennemű ügyletet leállítottak. Emellett korlátozták a vas-, acél- és luxusárukra vonatkozó kereskedelmi tevékenységet.

Az ötödik szankciós csomag volt az, amelyben a brüsszeli őrület igazán kezdett elmélyülni.

Betiltották a szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagok importját Oroszországból, az orosz hajókat kitiltották az uniós kikötőkből, de már fát és cementet sem lehetett behozni az EU-ba. Mindezt április 8-án fogadták el, majd egy hosszabb szünet után, június 3-án érkezett a hatodik csomag.

Tilalmat rendeltek el a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Oroszországból történő bevitelére.

Magyarország a folyamatos brüsszeli nyomás ellenére is kitartott az energiabiztonsági érdekei mellett, és sikerült kiharcolni, hogy ez a szankciós csomag ne érintse a csővezetéken történő kőolajszállítást.

Július 21-én érkezett egy technikai jellegű, az intézkedések „fenntartását és összehangolását„ célzó szankciós csomag, amelyben arról született döntés, hogy az orosz eredetű aranyat már nem lehet behozni, illetve pontosítottak néhány korábbi döntést, valamint újabb személyek kerültek rá a szankciós listára.

A nyolcadik csomagot október 6-án fogadták el. Itt érkezett az újabb őrület, az orosz olaj harmadik országokba irányuló tengeri szállításához kapcsolódó árplafon. December 3-án aztán az Európai Tanács úgy határozott, hogy az Oroszországból származó vagy onnan exportált nyersolajra, kőolajra és bitumenes ásványokból előállított olajra 60 dollár/hordó áron olajárplafont vezet be.

Azt is meghatározták, hogy az árplafon december 5-én lép életbe. Ennek következtében az intézkedés életbelépése után gázolajhiány alakult ki, valamint drámai mértékben megugrott a benzin és a dízel ára is a kutakon. Ez a jelenség nemcsak Magyarországon volt tapasztalható, hanem szerte Európában, és ezen szankció ahhoz is drámai mértékben hozzájárult, hogy tovább nőt a szankciós infláció, drágábbak lettek az élelmiszerek.

December 16-án az unió a kilencedik szankciós csomagot is bevezette, amely megtiltotta a drónokhoz használt motorok kivitelét, valamint a bányászati ágazatba történő beruházásokat. 

Hortay Olivér, a Századvég szakértője Facebook-oldalán tett nemrég közzé egy videót arról, hogy élesedik a vita az Európai Unió tervezett tizedik szankciós csomagjával kapcsolatban. Az EP teljes körű és azonnali embargót sürget valamennyi orosz fosszilis energiahordozóra. Vagyis megszüntetnék az atomerőművek – beleértve Paks – működéséhez szükséges fűtőelemek szállítását, megtiltanák a nukleáris együttműködéseket és felfüggesztenék az Északi Áramlat gázvezetéket is.

A további részletekről IDE kattinta az Origo honlapján olvashat.