Észtország például hatvanéves katonai eszközökért kért vissza az Európai Unió közös alapjából 160,5 millió dollárt, miközben az általuk küldött szállítmány értéke ennek töredéke. A portál szerint jól látszik, hogy egyre több ország próbál meg trükközni, az „ingyenpénzt” az Egyesült Államokból rendelt fegyverekre költik.

Hirdetés

Nem csoda, hogy sokan vadászgépeket akarnak adományozni az ukránoknak, hiszen ebben sokkal több pénz és lehetőség rejlik. Az amerikaiak pedig dörzsölik a markukat, mindenki tőlük akar fegyvereket vásárolni, ezen is keresnek, így nem is érdekük, hogy a háború befejeződjön.

A Politico nemrég arról számolt be, hogy Észtország komoly anyagi hasznot akar húzni abból, hogy fegyvereket szállít Ukrajna számára, hiszen az Európai Unió visszafizetési sémáját gyakorlatilag arra használják ki, hogy a saját hadseregüket fejlesszék, miközben az ukránoknak régi, leselejtezett eszközöket szállítanak.

Az észtek nemrég küldték el a számításaikat azzal kapcsolatban, hogy mennyi és milyen fegyvert kérnek azért cserébe, hogy az ukránoknak segítenek a háború során. A Politico szerint viszont az észtek gyakorlatilag kijátsszák az Európai Unió rendszerét, ha pedig minden ország így cselekedne, akkor már most hatalmas lenne a baj.

Mint ismert, az European Peace Facility (EPF) egy közös európai uniós alap, amelyhez minden ország, a méretétől függően járul hozzá. Ebből az alapból aztán Brüsszel részben visszafizeti az országok számára a katonai hozzájárulást. Brüsszeli diplomaták szerint viszont ezzel egyre több ország él vissza, sokkal több pénzt próbálnak meg kisajtolni az alapból, mint amennyi járna nekik.

A vita az EU-ban még múlt hónapban kezdett élesedni, amikor is nyilvánosságra kerültek azok az adatok, hogy mely ország mennyi pénzt igényelt vissza a fegyverszállítmányokért cserébe.

Korábban írtuk

Észtország összesen 160,5 millió eurónyi új fegyvert igényelt vissza, ebből az Európai Unió 134,2 milliót ki is fizetett. De Litvánia és Lettország is tízmilliókat igényelt vissza – Lettország például konkrétan kétszer annyit, mint a sokkal népesebb Franciaország.

A legnagyobb probléma, hogy nincs egységes rendszer azzal kapcsolatban, mi alapján igényelhet vissza egy adott ország. Nagy általánosságban ennek megállapítására három mód van: az érték, amennyiért a felszerelést újra lehetne értékesíteni, a valódi érték vagy az eredetileg kifizetett érték. Észtország éppen ezt a szokásos brüsszeli zűrzavart aknázta ki és élt vissza azzal, hogy a brüsszeli bürokraták ismét sietve, átgondolatlanul hoztak meg egy döntést – írja az Origo, amelynek teljes cikke ITT olvasható.