Hirdetés

„Ezeknek a csapásoknak nincsen semmilyen jogi alapjuk, még akkor sem, ha Franciaország egyetért azzal, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez” – mondta Macron újságírók előtt egy oslói sajtótájékoztatón, amelyet Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel közösen tartott.

„Hiszek a népek szuverenitásában és a területi integritásban, (…) ezért nem gondolom, hogy egy ország vezetőjének leváltásáról a nép helyett külső szereplők dönthetnének” – mondta Macron. Hasonló kísérletek a legújabb kori történelemben félresikerültek, és nem vezettek több stabilitáshoz – tette hozzá.

A francia elnök arról is beszélt, hogy a teheráni Evin börtön ellen végrehajtott izraeli légicsapásnak „semmi köze a hivatalos kinyilvánított célkitűzéshez, az iráni atomprogram megsemmisítéséhez”, és veszélyeztette iráni és külföldi civilek (köztük két francia fogoly) életét.

Az amerikai katonai támaszpontokat célzó iráni támadások után Macron az X-en a diplomáciához való visszatérésre szólított fel, hangsúlyozva: csak tárgyalásos úton lehet véget vetni „a káosz örvényének”. Franciaország már 2015-ben is aktívan részt vett az iráni nukleáris program közös átfogó akciótervéről (JCPOA) szóló tárgyalásokban, és hozzájárult olyan ellenőrzési és biztonsági mechanizmusok beépítéséhez, amelyek a mai napig érvényben vannak – mutatott rá. Ugyanakkor kiemelte: az Egyesült Államok 2018-as kilépésével a nukleáris megállapodásból jelentősen meggyengült az ellenőrzési rendszer, és az iráni atomprogram nyomon követése is jóval nehezebbé vált.

Korábban írtuk

A helyzettel kapcsolatban Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter is megszólalt. A France 2 televíziónak adott interjújában a katonai akciót veszélyes eszkalációnak nevezte, és önmérsékletre szólította fel valamennyi érintett felet, hogy elkerülhető legyen egy további, ellenőrizhetetlen konfliktus elmélyülése.