– A szívemben egyfajta bizonyosság van. Talán most éreztem a legjobban az előkészítő beszélgetések során, hogy sokan akarják, sokan kérik a bíborosok közül is, hogy a Szentlélek működjön rajtunk keresztül. Tehát van az emberekben egyfajta hívő nyitottság, ez az jelenti, hogy a Szentlélek működését megérezzük majd a Sixtus-kápolnában is – e szavakat mondta a Kardinális TV felvételén Erdő Péter bíboros, prímás, mielőtt a szerdán kezdődő konklávé előtt beköltözött a Szent Márta-házba.

Hirdetés

Remény nélküli világban hirdetik a reményt

– Van erről Szent II. János Pál pápának egy írása, melyben elképzel egy jövendőbeli pápaválasztást, és úgy írja le az eseményt, mintha ott szellemek harcolnának. Tehát a rossz szellemek és a Szentlélek, aki persze erősebb mindenkinél, de az ember gyenge. Az a fontos, hogy az ember hagyja, hogy a Szentléleknek az irányítása érvényesüljön, és ne más szellemekre hallgasson. Ha ez megtörténik, akkor ez egy nagyon szép pápaválasztás lehet. És a világ felé is egy reményteli üzenetet hozhat – fejtette ki a magyar bíboros, aki a harmadik konklávéjára készül, s akit a pápaságra legesélyesebbek között tartanak számon.

Erdő Péter arról is beszélt, hogy Ferenc pápa adta még ki az idei szentév jelszavát: a remény zarándokai. – A reményről is sokat beszélgettünk. Mi egy remény nélküli világnak hirdetjük a reményt. Miért van ez a világ remény nélkül? Azért, mert pogány – hangsúlyozta a bíboros. Felidézte, hogy Szent István napján, augusztus 20-án szoktuk felolvasni a Szentírásból azt a részt, amely azt mondja, ne legyetek olyanok, mint a pogányok, akik hiábavalóságokon járatják az eszüket, és nincsen reménységük.

A feltámadás nem Jézus egyedi esete

– Aki azt hiszi, hogy a földi élet számára „minden”, annál több nincs, az a földi élet dolgait fölfokozott erővel fogja hajszolni, és hiábavalóságokra túl nagy energiát fordít. És persze a többi ember felé egy harcosabb, egy önzőbb magatartásformát vehet fel. Aki viszont reménykedik a szó krisztusi értelmében, az tudja, hogy a föltámadás nemcsak Jézusnak az egyedi esete, hanem az embereket is föltámadásra és örök életre hívja. Ezt kell nekünk, a mai embereknek meghirdetnünk, mint reménységet – emelte ki Erdő Péter.

Korábban írtuk

A magyar egyházfő szerint ez nagyon nehéz. – A legtöbb ember nem egyszerűen tusakodik Isten ellen. Azt mondják, hogy most az apátia ateizmusa uralkodott el, az emberiség nyugati részében legalábbis. Tehát a nemtörődömség ateizmusa. Ez már nem egy lélekben harcos magatartás, hanem az, hogy szinte már elkönyvelte nyugodt biztonsággal, hogy úgysincs semmi más, hát akkor élvezzük az életet itt a földön, együnk-igyunk, holnapra úgyis meghalunk, ahogy a régi rómaiak és Szent Pál is mondta. De mi nem ezt mondjuk! És ez az, ami átrendezi az életünket – jelentette ki Erdő Péter, aki abban bízik, hogy a konklávé eredményeként olyan üzenet születik, amely az egész emberiséghez szól, és ezt a fajta reménységet fölismerhetően képviseli.

– Nem elég, hogy mi evilági érveléssel próbálunk humanitárius segítségre buzdítani embereket – ezt is megtesszük –, hanem a végső reménységnek a fényében. És ettől válhat nagylelkűvé az életünk. Adja Isten, hogy ilyen konklávé legyen az idei! – zárta a magyar hívekhez szóló gondolatait Erdő Péter.