Erdogan: a nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni a Hagia Sophia
A nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni a múzeumból pénteken mecsetté nyilvánított isztambuli Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek este a nemzethez címzett televíziós beszédében.
Az államfő egyúttal jelezte: az előkészületek befejeztével az első muszlim közösségi imádkozást július 24-én, pénteken, az előírt déli ima keretében tartják az épületben.
Erdogan aláhúzta: Ankara a világörökségi helyszín múzeumi minősítésének megszűnésével eltörli a fizetős beléptetési rendszert.
„A Hagia Sophia, amely az emberiség közös öröksége, új státuszával még őszintébb, még páratlanabb módon fog átölelni mindenkit” – hangsúlyozta a török elnök.
A pénteki változtatást megelőző, ellenkezést megfogalmazó nemzetközi nyilatkozatokra utalva Erdogan arra szólított fel, hogy tartsák tiszteletben Törökország bírói és végrehajtó szerveinek döntését a Hagia Sophiát illetően. Kiemelte: a török vezetés megértéssel fogad mindennemű külföldi nézetet a témában, de az épület funkciójának ügye az ország szuverén jogaival kapcsolatos. Törökország függetlenségének megsértéseként tekintenek bármely olyan megnyilvánulásra és kijelentésre, amely túlmegy ezen – nyomatékosította.
A Hagia Sophia státuszának kérdésében illetékes török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére péntek délután semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést. Röviddel ezt követően Erdogan rendeletet adott ki a bizánci építésű bazilika ismételt mecsetté alakítására vonatkozóan. A rendelettel az épület irányítása a török vallásügyi hivatalhoz (Diyanet) került.
A bíróság szerepét betöltő Államtanács (Danistay) a határozatát azzal indokolta, hogy a Hagia Sophia annak az alapítványnak a tulajdona, amely 1453-ban az akkori Konstantinápolyt meghódító II. Mehmed szultán nevét viseli, és az épületet „mecsetként bocsátottak a társadalom szolgálatára”. A Hagia Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg – tette hozzá a testület.
A mecsetté nyilvánítást célzó kérelmet 2016-ban egy konzervatív török egyesület nyújtotta be az Államtanácshoz.
A mostani döntés előzménye, hogy május végén, a Konstantinápoly bevételének 567. évfordulóján tartott török kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő volt, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használták. Az épület visszaalakításának tervét többek között az ortodox egyházak vezetői, az UNESCO, az Európai Unió illetékes biztosa és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is ellenezte.