Erdogan erről az Európai Unió tagországainak ankarai nagykövetei előtt beszélt. A török államfő felszólalásában közölte: javasolta, hogy a látogatás során keressék fel együtt a polgárháború sújtotta Szíria északnyugati Idlíb tartományát is, amely részben a Törökország által támogatott felkelők ellenőrzése alatt áll, és ahol török szervezetek papírtéglából készülő házak építésén dolgoznak a térségben tartózkodó menekültek számára.

Hirdetés

Erdogan aláhúzta: azt akarja, hogy Michel és von der Leyen lássa, Ankara mennyire figyelmesen jár el a menekültek helyzetét illetően. A török vezető egyúttal arról számolt be, hogy országa 50 ezer brikettházat tervez felépíteni a régióban, és ennek eddig valamivel több mint a felét már elkészítette. Nehezményezte ugyanakkor, hogy Brüsszel az Ankarának tett ígéretével ellentétben a legkisebb mértékben sem támogatta az építkezést.

Recep Tayyip Erdogan a beszédében hangsúlyozta, hogy Törökország készen áll az Európai Unióval közösen kezelni a migránsválságot, amennyiben Brüsszel teljesíti a 2016-os migrációs megállapodásban rögzített vállalásait, tehát kiszélesíti a vámuniót, megadja a török állampolgároknak a schengeni vízummentességet, és előmozdítja a török csatlakozási tárgyalásokat. Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése (Brexit) miatt „fokozódó bizonytalanság csak úgy oldható fel, ha Törökország elfoglalja az őt megillető helyet az európai családban” – fogalmazott. Hozzátette: Ankara kész pozitív napirendet kialakítani Brüsszellel, és újból a „medrébe terelni” a kapcsolatokat.

Erdogan rámutatott: ennek a pozitív napirendnek a kulcsa a 2016-os migrációs egyezmény felfrissítése, szem előtt tartva a migrációban beállt változásokat. Jelezte, hogy Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter január 21-én Brüsszelbe utazik, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson Charles Michel és Ursula von der Leyen látogatása ügyében.

Korábban írtuk

A török elnök felszólalásában mindemellett arra emlékeztette az uniós nagyköveteket, hogy Törökország reformokra készül az igazságszolgáltatás és a gazdaság területén, amelyek részleteit a közeljövőben osztja meg a nyilvánossággal. Erdogan végül reményét fejezte ki, hogy vagy ő vagy külügyminisztere ezentúl félévente találkozni tud majd az unió tagállamainak nagyköveteivel, amivel ugyancsak a kapcsolatokat szándékoznak erősíteni.

A török államfő egy nappal azután tette ezeket a kijelentéseket, hogy Cavusoglu azt javasolta az EU-tag Görögországnak, hogy folytassák több mint négy éve megszakadt tárgyalásaikat vitás kérdéseikről, köztük a tengeri határokat érintő, valamint annak nyomán a földközi-tengeri energiahordozók feltárásával kapcsolatban felmerült nézeteltéréseikről. A két fél közötti feszültség az utóbbi években Törökország és az Európai Unió viszonyát is elmérgesítette.

Ankara és Athén 2002-től kezdve 60 alkalommal ült tárgyalóasztalhoz vitáik megoldása érdekében, de 2016-ban megszakadt a folyamat. A török külügyminisztérium már órákkal Cavusoglu felhívását követően azt közölte, hogy a tárgyalások 61. fordulóját január 25-én Isztambulban rendezik meg. Erdogan keddi beszédében azt mondta: bízik abban, hogy a Görögországgal folytatandó megbeszélések „egy új korszak hírnökei” lesznek.