Hirdetés

Az AfD nem a fennálló viszonyokkal szembeni tiltakozást kihasználó „protesztpárt”, hiszen „kidolgozott programja van a politika valamennyi területére”, amely a vasárnapi választási eredmények alapján „hiteles és autentikus” ajánlatot jelentett számos választónak – emelte ki Jörg Meuthen társelnök.

Hozzátette, hogy az AfD „nagyon törékeny kormánykoalíciók nagyon erős ellenzéke lesz” – Brandenburgban és Szászországban.

Mint mondta, az AfD az ország keleti részén – a volt NDK területén – fekvő tartományokban tartott választások révén „néppárttá”, a „polgári közép” pártjává erősödött.

Az AfD-t a Liga nevű – korábban Északi Liga néven működött – olasz párttal párhuzamba állítva kiemelte, hogy míg Olaszországban északról, Németországban „keletről indul a változás”.

Az AfD mindkét tartományban a második legnagyobb párt helyére lépett elő. Brandenburgban a szavazatok 23,5 százalékát szerezte meg, ami 11,3 százalékponttal haladja meg az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 12,2 százalékot. Szászországban a szavazatok 27,5 százalékával szerezte meg a második helyet, ami 17,8 százalékponttal haladja meg az öt évvel ezelőtti 9,7 százalékot, és mind a 16 tartományt együttvéve a párt legjobb tartományi választási eredménye.

Az AfD mindkét tartományban ellenzékben marad, a többi párt tárgyalni sem hajlandó az esetleges kormányzati együttműködésről. Alexander Gauland, az AfD másik társelnöke kifejtette, hogy ebben változásra számít, szerinte pártja már most „megkerülhetetlen” tényező mindkét tartományban, középtávon pedig kormányzó szerepre tesz szert, legalábbis Szászországban.

Jörg Meuthen elmondta: nem számít arra, hogy az AfD az ország nyugati részén a közeli jövőben hasonló sikereket ér el, mint a két keleti tartományban.

„Ez nem a párton vagy a tartományi pártszervezeteken múlik, hanem a választókon”, akiknek „mentalitása alapvetően eltér” a keleti választók beállítottságától.

Nyugaton „szinte természetes adottságként tekintenek a jólétre és a szabadságra, keleten viszont jóval nagyobb az érzékenység” ezen értékek „fenyegetettsége” iránt, és ennek révén az AfD a keleti tartományokban „automatikusan erősebb”, mint nyugaton – fejtette ki Jörg Meuthen, hozzátéve, hogy ez a mintázat az ország egészét érintő változásokkal együtt változhat meg, legfőképpen a szerinte küszöbönálló gazdasági visszaesés révén, aminek hatására nyugaton már nem lesz annyira magától értetődő a jólét biztonsága.

Gazdasági szervezetek részéről nyugtalanítónak nevezték az AfD szereplését a brandenburgi és szászországi választáson. Ingo Kramer, a munkaadói érdekképviseletek országos szövetségének (BDA) elnöke német hírportálokon idézett nyilatkozatában kiemelte: az AfD előretörése Brandenburgban és Szászországban „egyre inkább aggodalmat okoz”, mert „vezető párttagok megnyilatkozásai alkalmasak az ezen tartományokban is tevékenykedő nemzetközi gazdasági szereplők jó hírének károsítására”.

Oliver Holtemöller, a hallei gazdaságkutató intézet (IWH) elnökhelyettese a többi között arról szólt, hogy a társadalom elöregedése miatt gyengül a keletnémet régiók beruházásokat vonzó képessége, és ezt a gondot ugyan lehetne enyhíteni képzett munkavállalók bevándorlásával, de ezt nem segíti elő a „helyenként idegenellenes légkör”.

A bírálatokkal kapcsolatban Jörg Meuthen kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a gondot az utóbbi években folytatott „katasztrofális gazdaságpolitika” jelenti, amely éppen most sodorja súlyos válságba az országot.