Lengyelország március utolsó napjaiban határozottan cáfolta azokat az állításokat, amelyek arról szóltak, hogy a lengyelek provokatív akciókkal akadályozni kívánják az Északi Áramlat 2 balti-tengeri csővezetékének lefektetését. Tény, hogy a haditengerészet repülőgépei az utóbbi időben rendszeresen járőröztek a Balti-tenger felett, de Varsó szerint ez a nemzetközi szabályozással összhangban történt, amiként például a lengyel haditengerészet egyik hajója is csak „törvényes kötelességének” tett eleget a csővezeték-építés közelében a nyílt tengeren.

Hirdetés
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Az építés projektjében érdekelt Nord Stream 2 AG nevű részvénytársaság orosz fióktelepének vezetője azonban szándékos megzavarásról, megtervezett és előkészített akciókról beszélt halászhajók, katonai hajók és tengeralattjárók bevetésével, amely szerinte egyértelműen a gazdasági projekt ellen irányult. Március 28-án például egy jelzés nélküli tengeralattjáró megjelent kevesebb mint egy mérföldnyire a Fortuna nevű csőfektető hajótól, míg egy nappal később a lengyel haditengerészet hadihajója hajtott végre egy manővert a kivitelező jármű közelében.

Az eddig 94 százalékban elkészült Északi Áramlat földgázvezeték nyomvonala Oroszországból, a finn határhoz közeli Viborgtól a németországi Greifswaldig tart majd, hossza mintegy 1200 kilométer lesz. Az Északi Áramlat 2 orosz–európai projekt ehhez két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékszakaszt biztosít, és olyan jelentős tranzitországokat tudnak megkerülni vele, mint Lengyelország és Ukrajna. 

Németország keleti szomszédja olyannyira ellenzi az építést, hogy tavaly októberben a lengyel versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hivatal öt, a projektben részt vevő külföldi vállalatra – Engie Energy, OMV, Shell, Uniper, Wintershall – összesen több mint 234 millió zloty (52 millió euró) bírságot szabott ki, a Gazpromra pedig a hivatal történetében rekordbüntetést jelentő 29 milliárd zlotyt (átszámítva 6,45 milliárd euró). 

Korábban írtuk


A lengyel hatóság döntésével elrendelte, hogy a felek bontsák fel az Északi Áramlat 2 finanszírozásáról kötött szerződéseiket, mindezt azzal indokolva, hogy az orosz–nyugati gázvezeték projektjének kivitelezése jogsértően – a tisztességes gazdasági verseny szabályaiba ütköző módon – zajlik. Lengyelország attól tart, hogy a Gazprom erősíteni fogja monopolhelyzetét a lengyel piacon, amiként más európai országok gázfüggőségét is, ami Varsó szemében Oroszország nemkívánatos politikai befolyását növelheti Európában.

A régió egyik NATO-kulcsállamának számító Lengyelország maga mögött tudhatja az új tengerentúli kormányzat támogatását is. Antony Blinken amerikai külügyminiszter március 23-án kijelentette, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték építése ellentétben áll az Európai Unió érdekeivel, és könnyen alááshatja Ukrajna szuverenitását. A szankciók lehetőségét is kilátásba helyező Egyesült Államok óva intette a németeket a balti-tengeri tranzitútvonal használatától. Az elmúlt időszakban az amerikai kormány nyomására legalább tizennyolc európai vállalat ki is vált az építési projektből, vagy ígéretet tett erre.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter április elején a nyugati kritikákra úgy reagált, hogy az olajat és a földgázt soha nem fogják politikai erőként használni Európa ellen. Korábban azonban több orosz–ukrán gázvita is azt mutatta, hogy a gázszállítás kérdését igenis lehet politikai nyomásgyakorló eszközként használni. A Gazprom pedig azzal védte az álláspontját, hogy a közvetlen német–orosz tranzitkapcsolat révén jóval kisebb lesz annak a veszélye, hogy politikai okokból elvágnák a gáz útját Oroszország és a nyugat-európai országok között.

Németországban azt várják, hogy a sikeres építési projekt nyomán közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jusson Európa legnagyobb gazdasága. 2015-ben egyébként az Európai Unió gázellátásának csaknem négyötödét importból fedezték, a csökkenő kitermelés miatt tovább növekvő importszükségletet pedig az új vezeték elégíthetné ki. A cseppfolyósított gáz egyre nagyobb kínálata miatt Nyugat-Európában ugyan kisebb haszon várható az Északi Áramlat második vezetékétől, az európai fogyasztók számára mégiscsak előnyösnek ígérkezik a sokat támadott tengeralatti projekt.