„A helyszínelés során megállapítottuk, hogy robbanások történtek az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezeték svéd gazdasági zónában húzódó részein” – tájékoztatott a hivatal, amely egyúttal „súlyos szabotázst és komoly károkat” is említ.

Hirdetés

Mats Ljungqvist svéd főügyész arról tájékoztatott, hogy több, helyszínen talált bizonyítékot lefoglaltak, ám részleteket nem közölt.

A dán hatóságok egyelőre nem adtak információt a vizsgálat dániai területen folyó részének eredményéről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz felet nem vonták be a vizsgálatba, s leszögezte: az orosz tulajdonú vezetéket érintő nyomozás az orosz fél részvétele nélkül nem tekinthető hitelesnek.

Korábban írtuk

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szintén „átfogó és nyitott”, orosz szakértők részvételével folyó vizsgálatot sürgetett.

Morgan Johansson svéd igazságügyi miniszter szerdán leszögezte: nem teszik lehetővé az orosz részvételt a svéd területen folyó nyomozásban. Jeppe Kofod dán külügyminiszter pedig azt mondta: a dán külügyi tárca nem hozott ilyen döntést, ám a vizsgálatért nem a minisztérium, hanem a dán, a német és a svéd rendőrség vezette munkacsoport a felelős.

Az Északi Áramlat üzemeltetői a héten már jelezték, hogy a svéd és a dán hatóságok lezárták a területet, így ők maguk nem tudják megvizsgálni a megrongálódott vezetékrészeket.

A Balti-tengeren a múlt héten jelentettek ismeretlen eredetű gázömléseket, amelyekről kiderült, hogy a Svédország és Dánia közelében húzódó, Oroszországot Németországgal összekötő két orosz gázvezetékpáron keletkezett lyukak okozzák. Ezt követően mind a svéd, mind a dán kormány szabotázsakciót emlegetett, és bejelentette, hogy sürgős vizsgálatot kezdeményez az ügyben.

A NATO szabotázsakciónak, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig terrorcselekménynek minősítette a történteket. A Kreml szerint mindkét vezeték helyreállítható.