Ukrán katonák egy BM–21 Grad típusú rakéta-sorozatvetővel lőnek orosz állásokat a frontvonalon, a Donyecki területen levő Bahmut közelében 2022. november 24-én. MTI/AP/Libkos
Hirdetés

„Őszintén és világosan kell fogalmaznunk: az orosz haditengerészet és légierő többé-kevésbé ugyanolyan nagyméretű, mint a háború előtt” – hangsúlyozta Pevkur a dpa német hírügynökségnek berlini látogatásán.

Habár az orosz szárazföldi erők jelentős veszteségeket szenvedtek, „inkább hamarabb, mint később”, de vissza fogják állítani az orosz-ukrán háború február 24-i megindítása előtti méretüket, vagy akár még nagyobbat is – emelte ki a tárcavezető.

Pevkur szerint Moszkva tanulni fog ukrajnai katonai tapasztalataiból.

„Semmi okunk azt hinni, hogy az Oroszországból érkező fenyegetés csökkent volna vagy a NATO-t célzó fenyegetés csökkent volna” – mondta a politikus.

A miniszter kifejtette: Észtország tervei szerint jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 2,84 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, 2024-ben pedig ez az arány 3,2 százalékra nőhet, amely jóval magasabb a NATO 2 százalékos elvárásánál.

Tallin eddig az ország GDP-jének mintegy 1 százalékát fordította az ukrán hadsereg támogatására – emelte ki Hanno Pevkur, aki ugyanakkor figyelmeztetett a nyugati országok „háborús fáradtságának” veszélyére is.

„Moszkva pontosan ezt akarja elérni. Oroszország készen áll sokkal hosszabb ideig szenvedni” – tette hozzá az észt védelmi miniszter.

Korábban írtuk