A 47 tagállamot számláló nemzetközi szervezet emberi jogi biztosa a témáról kiadott memorandumában azt írta, „2010 óta a magyar kormány rendszeresen aláássa a független és szakmai jellegű újságírást, ezáltal korlátozza a különböző vélemények szabad kicserélését, különösen a fővároson kívül”.

Hirdetés

A biztos aggasztónak nevezte, hogy „lejárató kampányok folynak az emberi jogok védelmezői és az oknyomozó újságírók ellen”, mert ezek célja – véleménye szerint – a civil társadalom elfojtása. Ez azt az üzenetet hordozza, hogy a kormány bármilyen kritikája megtorlást von maga után – írta.

A kormány szerinte „nem hajlandó tudomásul venni a független intézmények szerepét sem, legyenek azok szabályozó hatóságok vagy igazságügyi szervek”.

„Azzal, hogy ismételten figyelmen kívül hagyta a nemzeti és nemzetközi bíróságok ítéleteit, a kormány kifejezésre juttatta, hogy nem áll szándékában betartani a jogállamiságot, ami pedig a véleménynyilvánítás szabadságának alapfeltétele” – fogalmazott.

Korábban írtuk


Mijatovic kijelentette: az állami hirdetések politikai hűségen alapuló elosztásának átláthatatlan folyamatai, illetve a magyar Médiatanács mérlegelési jogkörei felszámolták az egyenlő versenyfeltételeket a média területén, valamint visszaszorították a véleménynyilvánítás szabadságát Magyarországon.

A biztos úgy vélekedett, hogy a közszolgálatban és a kormánypárti médiában „hiányzik az elszámoltathatóság és a szakmai igényesség”, a független média és az oknyomozó újságírók munkája pedig „egyre súlyosabb akadályokba ütközik, illetve célzottan akadályozzák”. Azt írta, a kialakult helyzet megfordítása, valamint a médiahatósági elnök túlzott hatásköreinek felosztása, illetve mérlegelési jogkörének korlátozása érdekében módosítani kell a médiatörvényt.

„Magyarországnak a törvények szerint és a gyakorlatban is be kell tartania az Európa Tanácsnak a média pluralizmusáról szóló előírásait, és megfelelően tiszteletben kell tartania minden köz- és magánmédium szerkesztői függetlenségét” – húzta alá Mijatovic.

Az emberi jogi biztos arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy „vegyék tudomásul azt a fenyegetést, amit az újságírókkal szembeni gyűlöletbeszéd a társadalom egészére jelent, és nyilvánosan ítéljék el annak minden megnyilvánulását, valamint vessenek véget a civil társadalom szervezetei, az emberi jogvédők és a kormányt kritizálók elleni lejárató kampányoknak és a róluk szóló félrevezető információk terjesztésének”.

A biztos azt is hangsúlyozta, hogy a 2022-es magyarországi parlamenti választások előtt szabad politikai vitára van szükség. Ezzel összefüggésben arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy biztosítsanak egyenlő feltételeket minden jelölt számára, ideértve a médiamegjelenéseket is.