Emmanuel Macron francia államfő szerint „az igazi határ” Európában a progresszívek és a nacionalisták között húzódik, s a 2019-es európai parlamenti választásoknak az ő összecsapásuk áll majd a középpontjában.

Fotó: shutterstock.com, archív

„Az Európát átszelő igazi határ az, amely a progresszíveket és a nacionalistákat választja el egymástól. Nehéz lesz, de a küzdelem egyértelműen megkezdődött, és ez lesz a 2019-es európai választások tétjeinek középpontjában” – fogalmazott a francia elnök a nemzetgyűlés és a szenátus mintegy 900 tagjának együttes ülésén, a Versailles-ban összehívott kongresszus előtt tartott évértékelő beszédében, amelyben egy „szuverénebb, egységesebb, demokratikusabb Európa” mellett tette le a voksát.

„Az eltűnés félelmével szemben a francia projektet kell Európa számára képviselnünk. Ez az elköteleződés már eddig is olyan valós eredményekkel szolgált, amelyeket korábban mindenki lehetetlennek ítélt. Ilyen Európa jobb védelmi politikája, amelyhez hetven éve senki nem nyúlt hozzá” – hívta fel a figyelmet a francia elnök az uniós francia reformtervekre utalva. Azt is megemlítette, hogy a júniusi francia-német megállapodásnak köszönhetően az eurózóna saját költségvetésének alapjait is sikerült letenni. 

„Ezek a valós előrelépések nem feledtethetik a kétségeket. Európa még mindig túl lassú, túl bürokratikus, túlságosan megosztott a politikai, biztonságpolitikai, migrációs és technológiai változások brutalitásával szemben. Az európai kihívásokkal szemben csak azokkal a nemzetekkel együtt tudjuk felvenni a harcot, amelyeket a történelem természetes szövetségeseinkké tett. És ezekben a kérdésekben az igazi megoldás csak az európai együttműködés lehet” – fogalmazott.

A migrációval kapcsolatos „félelmet meg kell hallanunk, itt van” – ismerte el a francia elnök. „Úgy gondolom, hogy ezt a kérdés nem lehet sem a zavart teremtő érzelmi szinten, sem bezárkózással, sem nemzeti befelé fordulással rendezni” – fogalmazott Emmanuel Macron.

„Hűnek kell maradnunk az alkotmányunkhoz, amely védelmezi azokat, akik védelmet kérnek tőlünk, de szabályokat állít azok elé, akik gazdasági okokból hagyják el a hazájukat azért, hogy a mi hazánkban éljenek. Ezt a szabályrendszert tiszteletben tartva kell szembenéznünk a kortárs kihívásokkal. Nincs rövid távú, könnyű válasz, sem olyan, amelyek az érzelmek vagy a düh által születtek – tette hozzá.

A francia elnök az Afrikával kialakított partnerség ”új alapokra helyezését„ javasolja, hogy szembe lehessen nézni ”azzal a fiatalsággal, amely minden kockázat árán is elindul, de amely nem jogosult menedékre„.

”Franciaországnak Európával együtt partnerséget kell ajánlania. Nem sziget vagyunk, sorsunk összefonódott„ Afrikával – mondta a francia elnök.

Emmanuel Macron francia államfő mandátuma első évét értékelő beszédében a francia parlament előtt hétfőn megerősítette, hogy ”szándéka töretlen„ a hazája számára ”szükséges átalakítások folytatásában„, de elismerte, hogy az elmúlt időszakban nem mindenben volt sikeres.

”Van egy dolog, amit minden köztársasági elnök tud: az, hogy nem képes mindenre, tudja, hogy nem lehet mindenben sikeres. Én is megerősítem önöknek, tudom, hogy nem vagyok mindenre képes, tudom, hogy nem vagyok mindenben sikeres„ – mondta a francia elnök másfél órás beszédének kezdetén. ”De az a dolgom, hogy soha ne törődjek bele, és fáradhatatlanul folytassam ezt a küzdelmet„ – tette hozzá a nemzetgyűlés és a szenátus mindegy 900 tagjának együttes ülésén, a Versailles-ban összehívott kongresszus előtt.

Emmanuel Macron elnöki beiktatása óta második alkalommal szólalt fel a parlament előtt, s a beszédet azért is nagy várakozás előzte meg, mert az elmúlt hónapban nagyot zuhant népszerűségi mutatója.

Az Odoxa közvélemény-kutatóintézet csütörtökön megjelent felmérése szerint az államfő politikáját a franciának csak 29 százaléka tartja ”igazságosnak„, 34 százaléka pedig ”hatékonynak„. A megkérdezettek háromnegyede továbbra is dinamikusnak látja Emmanuel Macront, de ugyanekkora arányban gondolják azt, hogy ”túlságosan magányosan és személyesen„ vezeti az országot. A felmérés legfőbb tanulsága, hogy az államfőt egy ideje saját táborában is nyíltan bírálják amiatt, hogy jobboldali politikát folytat, és kiigazításokat várnak tőle szociális irányba.

Az ellenzék és az elemzők által előszeretettel ”a gazdagok elnökének„ nevezett Macron elutasította a bírálatokat, és elmondta, hogy politikája nem a gazdagokat, hanem a vállalkozásokat szolgálja.

”Egy vállalkozásbarát politika nem a gazdagokat pártoló politika. Ez az egész nemzet számára politika, a munkahelyteremtésért, a közszolgáltatásokért folytatott politika„ – fogalmazott Emmanuel Macron.

”Hazugság a fizetésből élők védelmét képviselni, ha közben nem védjük meg a vállalatainkat„ – hangsúlyozta a francia elnök az ellenzék szerint a tehetősebbeket segítő adóreformok igazolására, amelyek viszont Emmanuel Macron szerint erősítették Franciaország versenyképességét.

”Nem szeretem sem a kasztokat, sem a bevételeket, sem a privilégiumokat, és hiszek abban, hogy léteznek olyan sikerek, amelyek nem anyagi meggazdagodást eredményeznek„ – hívta fel a figyelmet. ”De a gazdagság megteremtése, a nemzet prosperitása az alapja minden, igazságosságot és egyenlőséget eredményező projektnek„ – tette hozzá.

”Ha osztozni akarunk a tortán, akkor az első feltétel az, hogy legyen torta. És a vezetőket, részvényeseket és a munkásokat tömörítő vállalkozások azok a termelők, amelyek létrehozzák ezt a tortát„ – mondta Emmanuel Macron, elítélve az elődje, a baloldali Francois Hollande által a magas jövedelmekre kivetett 75 százalékos személyi jövedelemadót (amelyet végül az alkotmánytanács alkotmányellenesnek ítélt meg), mert az szerinte munkahelyeket nem teremtett, hanem azt eredményezte, hogy sokan adóparadicsomokba mentették ki vagyonaikat. 

”A kormány célja, hogy „felszabadítsa a beruházási kedvet Franciaországban egy megfelelő, versenyképes adórendszerrel, amelynek köszönhetően a külföldi befektetők visszatérnek. Az állam vállalja ezt a döntést” – mondta Emmanuel Macron.