– A pápaválasztás első, kedden zárult szakasza, az általános gyűlések arra szolgálnak, hogy a tanácskozó bíborosok felvázolják egymásnak, milyen pápára lenne szükség ebben a helyzetben. Ezekből a tanácskozásokból, illetve az egyes bíborosok beszédeiből, hozzászólásaiból pedig már elkezd kialakulni, hogy kik lehetnek azok a „zászlóvivők”, akik köré csoportosulhat a többi bíboros – mondta a Demokrata megkeresésére Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő. Mint kifejtette, erről a szakaszról, bár ezek is bizalmas gyűlések, még több hír lát napvilágot, ellentétben a szerdán kezdődő konklávéval, amely szigorú titoktartás mellett és szűkebb körben zajlik – azon már csak a 80 évnél fiatalabb kardinálisok vehetnek részt.

Hirdetés
Vatikánváros, 2025. május 3. A Vatikáni Média képén a vatikáni Sixtus-kápolna falán dolgozik egy restaurátor 2025. május 2-án. A kápolnában kezdõdik május 7-én a bíborosok pápaválasztó konklávéja.
Fotó: MTI/EPA/Vatikáni Média

Felmérik az erőviszonyokat

– A konklávé első szavazási körében nagyjából kialakul, melyik csoportnak, melyik zászlóvivőnek milyen támogatottsága van, ez határozhatja meg a további stratégiát. De még az is előfordulhat, hogy az első napon nem is szavaznak, ez a bíborosok saját, feles többséggel eldöntendő hozzáállásán múlik csak. A bíborosok már eddig is számolgattak, próbálták felmérni, kire hányan szavaznának, együtt vacsoráznak, ebédelnek, beszélgetnek, próbálták eddig is egymást győzködni a jövővel kapcsolatban – magyarázta Érszegi Márk, hangsúlyozva, hogy az ilyen eszmecseréket nem,

csak a paktumkötést tiltják a pápaválasztás előírásai.

Ráadásul a konklávé felépítése is olyan, hogy ha az első hét szavazási forduló – szerdától szombatig – eredménytelen, akkor a következő nap pihenőnap következik (ahogy minden további hetedik eredménytelen szavazási kör után), amikor az imádkozáson túl további megbeszéléseket, konzultációkat tartanak.

Érszegi Márk hangsúlyozta, szinte kizárt, hogy valaki már a szerdai első szavazáson kétharmados támogatottságot kapjon. Ilyenre nagyon régen nem is volt példa, az már szinte a közfelkiáltással lenne egyenértékű. Felidézte, hogy az elmúlt évtizedeket nézve

csak XVI. Benedeket és XII. Piuszt választották meg viszonylag hamar,

mert akkor „folytonosságra volt szükség, és ők a korábbi pápa közeli beosztottjaként a folytonosság jelöltjei voltak”. – De ez azért nem túl jellemző. A mostani helyzet meg különösen nem ebbe az irányba mutat – jelezte a Vatikán-szakértő.

Korábban írtuk

Ismeretlen bíborosok

Érszegi Márk felhívta a figyelmet, hogy nagyon nagy létszámú, 133 fős a választótestület, ebből kell 89 szavazatot elérnie a leendő pápának. – Nemcsak népes, hanem nagyon változatos összetételű is a pápaválasztó, 80 évnél fiatalabb bíborosok köre. Számos országból, a világ különböző pontjairól érkeznek. Kevés a nagyobb csoportosulás, az olasz bíborosok is csak 17-en, az amerikaiak 16-an vannak, de ők sem homogén csapat, mert vannak köztük megyés főpásztorok, vannak kuriálisok. Egyszóval jelenleg nincs olyan egységes, nagyobb kör, amely eldönthetné vagy irányba állíthatná a bíborosokat – magyarázta, hozzátéve, hogy a kuriális bíborosok között is nagyon eltérő érzékenységek, vagy éppen vetélkedések érezhetők.

Vatikánváros, 2025. május 2. Bíborosok a Ferenc pápa temetésével elkezdõdõ kilencnapos gyász hetedik napján tartott misére érkeznek a vatikáni Szent Péter-bazilikába 2025. május 2-án.
Fotó: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Lami

– Még egy fontos szempont van:

ez a 133 bíboros alig ismeri egymást.

Ferenc pápa nem igazán adott módot rá, hogy találkozhassanak, beszélgethessenek, mert a bíborosi kollégiumot nemigen hívta össze. Sőt tovább megyek: én abban sem vagyok biztos, hogy van-e mindenki által beszélt közös nyelv – emelte ki a szakértő, megjegyezve, hogy korábban hagyományosan a latin volt ez, és bár a Vatikán munkanyelve az olasz, a kisebb helyekről érkező újabb bíborosoknak adott esetben semmilyen római tapasztalatuk nincsen, esetleg nem is tanultak az örök városban, vagyis könnyen lehet, hogy egyikük-másikuk nem is tud olaszul. Érszegi Márk szerint a nyelvkérdés is olyan tényező lehet, amely hátráltathatta az előkészítést, az ismerkedést, s amely hosszabb konklávét vetít előre.

Karol Wojtyła példája

S hogy milyen dinamikák mozgathatják a konklávé szavazási fordulóit? Érszegi Márk szerint

sok múlik az első szavazáson, hogy ott már eleve kialakul-e két nagyobb tábor, felbukkan-e két erősebb pólust jelentő egyéniség, akik köré felsorakoznak a többiek, vagy több „erős ember” látszik.

– Van egy olyan természetes szavazási dinamika is, amikor kialakul két erős pólus, és olyan kompromisszum jön, hogy mindketten visszalépnek, és helyettük keresnek egy harmadik jelöltet, aki mindkét oldalnak elfogadható lehet – közölte, megjegyezve, hogy ezt láthattuk Karol Wojtyła, vagyis II. János Pál megválasztásakor is.

– Ferenc pápa esetében azt is nehéz megmondani, ki volt a legközelebbi munkatársa, mert valójában senkit sem engedett magához túl közel. Másrészt nehéz megmondani, hogy a mostani konklávén előnyt jelent-e, ha valaki közel volt Ferenchez, illetve a pápa által vezetett Római Kúriában vezető szerepet töltött be az elmúlt években, vagy ez inkább hátrány – fejtette ki Érszegi Márk. Ugyanakkor szerinte azt lehet érzékelni, hogy

nagyobb arányban vannak azok a bíborosok, akik Ferenc pápaságának irányaihoz képest valamiféle korrekciót látnak szükségesnek.

Szintézisteremtő képesség

– Talán amögé tudnának a legtöbben felállni, aki egyfajta szintézist tudna kínálni az előző két-három egyházfő pápaságából. Vagyis aki II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pontifikátusából is meg tudná tartani a legjobb, legértékesebb elemeket. Szerintem ezért nem a konzervatív–haladó dinamika lehet a döntő, hanem ez a szintézisteremtő képesség, s az, hogy a bíborosok kiben látják meg azt, hogy erre képes – fejtette ki Érszegi Márk, hozzátéve, könnyen előfordulhat, hogy

valaki az előkészítő gyűléseken, vagy éppen a konklávén mondott beszédével hívja fel magára a figyelmet.

Mint emlékeztetett, éppen Jorge Mario Bergoglióval kapcsolatban lehetett hallani, hogy annak idején volt egy markáns felszólalása a kongregációk egyikén, amellyel magára irányította sokak figyelmét, majd „az a csapat, amelyik tudta, mit szeretne”, meglátta benne a támogatandó jelöltet, és elérte, hogy őt válasszák pápává.

Erdő Péter, a kompromisszumos befutó?

E ponton felvetettük, hogy a sokak által esélyesnek tartott Erdő Péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel kapcsolatban éppen a szintézis szó hangzik el sokszor. Érszegi Márk megerősítette:

Erdő Péter valóban a legesélyesebbek közé tartozik.

Róma, 2025. május 4. Erdõ Péter bíboros, primás, az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye érseke a római címtemplomában, a Santa Francesca Romana-bazilikában bemutatott miséjén 2025. május 4-én, a Ferenc pápa temetésével elkezdõdõ kilencnapos gyász utolsó napján. Erdõ Péter május 7-tõl részt vesz a vatikáni pápaválasztó konklávén.
Fotó: MTI/AP/Francisco Seco

– Az ő esetében is azt mondhatjuk, hogy sok múlik a témák felmerülésén, a különböző, a szavazást meghatározó dinamikákon. Például azon, hogy lesz-e olyan, nála konzervatívabbnak tartott bíboros, akire az első körökben elég sokan szavaznak. Egy ilyen jelölt ugyanis kevésbé lesz elfogadható mások számára, Erdő Péter pedig őmellette kompromisszumnak tűnhet fel. De az is lehet, hogy a másik, progresszívebb tábor megosztottabb, és akkor adott esetben úgymond nevető harmadikként lehet befutó a magyar bíboros – fejtegette Érszegi Márk.

A Vatikán-szakértő szerint egyértelmű, hogy Erdő Péterben sokan látják egy bizonyos egyházkép, egy bizonyos jövőkép letéteményesét. – Erdő Péter ráadásul

a május 4-én a Szent Franciska-bazilikában bemutatott szentmiséjén mondott homíliájában egyfajta pápai programként értékelhető beszédet tartott,

amit a nemzetközi sajtó egy része, különösen az olasz sajtó is így interpretált – mondta Érszegi Márk, emlékeztetve rá, hogy a magyar bíboros már a 2014-ben és 2015-ben tartott szinódusokon, majd a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson is kimondottan odafigyelt arra, hogy megjelenésével, megnyilatkozásaival egyfajta szintézist mutasson fel az egyházon belül.