Fotó: MTI, archív, illusztráció
Hirdetés

A 151 fős nemzetgyűlés 105 szavazattal 9 ellenében, négy tartózkodás mellett döntött saját feloszlatásáról.

A kormány mandátuma az eredeti menetrend szerint október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani. Ezt hozta most előre az Andrej Plenkovic kormányfő vezette konzervatív-liberális koalíciós kabinet a nyár elejére.

Az új választások időpontját Zoran Milanovic államfő írhatja ki. A választásokat az alkotmány szerint a parlament feloszlatásától számított 30-60 napon belül kell megtartani. Így négy vasárnap kínálkozik a szavazás lebonyolítására: június 21. és 28., valamint július 5. és 12.

Korábban írtuk

Az ellenzék szerint a kormány elárulta Zágrábot, mert még az előtt javasolta a parlament feloszlatását, hogy az elfogadhatta volna a főváros újjáépítéséről szóló törvényt a március 22-i földrengéskárok helyreállítása érdekében.

A parlament előtt éjszaka óta tüntetnek a városi tanács ellenzéki pártjai és híveik.

Plenkovic a parlament feloszlatását megelőzően újságíróknak azt mondta: az újjáépítésről szóló törvénytervezetet már múlt pénteken nyilvános vitára bocsátották. A kormány a költségvetésben 141 millió kunát (6,5 milliárd forint) különített el a magánépületeken keletkezett kisebb károk helyreállítására, továbbá az állam fizeti az albérletet minazoknak, akik csak egy ingatlannal rendelkeznek és átmenetileg otthon nélkül maradtak. A kormányfő szerint a törvény megalkotása időigényes, és körültekintően kell eljárni, a választások pedig nem tartanak fél évig.

„Ez, amit ma hallhatnak, politikai aktivizmus. Mi minőségi törvényt akarunk alkotni” – húzta alá.

Horvát lapok korábban arról írtak: a kormány azért kezdeményezte az előrehozott választásokat, mert úgy értékelte, hogy a járvány kezelése miatt nőtt a népszerűsége, ami a nyári turizmus kiesésével és a gazdaság lassulásával gyengülhet.

A CRO Demoskop májusi felmérése szerint a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) örvend a legnagyobb támogatottságnak, 30,2 százalékos népszerűsége két százalékponttal jobb áprilisi eredményénél. Decemberben a HDZ még 26,9 százalékon állt. A Szociáldemokrata Párt (SDP) március óta 0,8 százalékpontot veszített, és 27,8 százalékkal a második helyen áll. Januárban még közel egy százalékponttal előzte meg a HDZ-t.

A két nagy párton kívül az 5 százalékos parlamenti küszöböt csak az elnökválasztáson harmadikként befutó Miroslav Skoro horvát üzletember, népszerű énekes által létrehozott Haza Mozgalom nevű párt éri el.

Másik okként a lapok azt említették, hogy a kabinet attól tart, hogy őszre nőhet egy újabb fertőzési hullám kockázata, ami miatt lehet, hogy át kell vinni a következő évre az általános választásokat, ez pedig jogi kérdéseket vetne fel.

A miniszterelnök szerint a járványügyi helyzet most kedvez a választások megtartásának. Úgy értékelte: őszre sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, ezért szerették volna megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új – bizalmon alapuló – parlamenti többséggel a választások után.

Horvátországban legutóbb 2016. szeptember 11-én rendeztek parlamenti választásokat, amelyet a HDZ nyert meg, de minthogy egyedül nem tudott kormányt alakítani, ismét a Híd Függetlenek Listájával (Híd) lépett koalícióra. A jelenlegi konzervatív-liberális koalíciós kormánynak 2017 júniusában szavazott bizalmat a horvát parlament, miután a HDZ megszakította az együttműködést a Híddal, és koalícióra lépett a Horvát Néppárttal (HNS).

A kormánykoalíciót, mely 79 szavazattal rendelkezik a 151 fős parlamentben, támogatja még a nyolc kisebbségi képviselő, valamint Milan Bandic zágrábi polgármester BM 365 nevű pártja és néhány kisebb párt képviselője is.

Horvátországnak keddtől ügyvezető kormánya lesz.