Fertőző munka

A Tönnies Holding egyike a legnagyobb német húsipari szereplőknek, csak ebben a kombinátban naponta húszezer sertést dolgoz fel hatezer-négyszáz munkás. Közülük fertőződtek meg pár nap leforgása alatt több mint ezerötszázan. Összehasonlításként Magyarországon a járvány kezdetétől számítva a mai napig alig több mint négyezer azonosított koronavírus-fertőzöttet találtak, de június első felében már Németországban is százhetven és háromszázötven közé szorult vissza a napi megbetegedések száma. A hatóságok gyorsan reagáltak. Június 17-én Gütersloh, 25-én pedig a szomszédos Warendorf járásban állították vissza a korábbi korlátozásokat, amelyek hatszázezernél is több ember életét érintik.

Zárva vannak az iskolák és az óvodák, nyilvános helyeken életbe lépett a gyülekezési korlátozás, maximum két, egy háztartásban élő ember találkozhat nyilvánosan. Minden kulturális eseményt töröltek, nem szabad zárt helyen sportolni, bezártak az edzőtermek, mozik és bárok is – foglalta össze a Németországi Magyarok portál. A húsüzem dolgozói és akikkel érintkeztek, összesen körülbelül hétezren kerültek karanténba.

Mivel a húsüzem jórészt közép- és kelet-európai vendégmunkásokat dolgoztat, megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, vannak-e magyarok is a fertőzöttek között.

–  Tartományi külképviseletünkön keresztül rendszeres kapcsolatban állunk a helyi hatóságokkal és az érintett céggel. Közlésük szerint az érintett üzemben összesen nyolc magyar állampolgárságú munkavállaló dolgozik, és jelenleg úgy tudjuk, három személy koronavírustesztje lett pozitív. A vállalat minden munkatársa és közvetlen kontaktjaik házi karanténban vannak. A külképviseletnek egy magyar sem jelezte hazatérési szándékát – válaszolták.

A románok tehetnek róla?

A fertőzöttek többsége román vendégmunkás; nem véletlen hogy a bonni román konzulátus azonnal tájékoztatást kért a német hatóságoktól. Az eset nyomán Románia berlini nagykövete, Emil Hurezeanu azt követelte, hogy kapjanak jobb védelmet a német húsiparban dolgozó román állampolgárok, szerinte ugyanis a dolgozók munka- és életkörülményei javításra szorulnak.

Noha már május elején látszott, hogy a vágóhídi dolgozók között az átlagosnál jobban terjed a koronavírus, a sertéstartók érdekképviselete mégis az újraindítás mellett kardoskodott. A Tönnies Holding is kiadott egy közleményt, amelyben azt bizonygatták, nem szabad egy kalap venni és koronavírus-terjesztőként beállítani az egész húsipart. Amikor viszont robbant a fertőzés, igyekeztek a felelősséget a román vendégmunkások nyakába varrni, mondván, sokan közülük hazautaztak hétvégére, és behozták a vírust. A bolgár és román munkavállalókat hibáztatta Armin Laschet, Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke is, de nem aratott osztatlan sikert. Az épp bulgáriai látogatására készülő Heiko Maas külügyminiszter azonnal bocsánatkérésre szólította fel, amit az Angela Merkel lehetséges utódjaként emlegetett tartományi vezető meg is tett. Más a véleménye Henning Schulznak, a korlátozásokban érintett járási székhely, Gütersloh polgármesterének, aki inkább a Tönnies Holdingot hibáztatja.

–  Dühös vagyok a cégre, arra a rendszerre, amely mögötte van, az al-al-alvállalkozók teljesen átláthatatlan szisztémájára – nyilatkozta a Deutsche Wellének, hozzátéve, hamarosan kezdődik a nyári szünet, az emberek a koronavírus miatti korábbi korlátozások után utazni akartak, a tengerhez menni, így különösen nehéz visszatérni a lezárásokhoz.

Olcsó húsnak rabszolgamunka a háttere

A húsüzemi dolgozók munkakörülményeit elnézve inkább az a csoda, hogy nem történt már korábban is hasonló katasztrófa. Ahogy korábban a Demokrata is megírta, a jórészt román, bolgár, lengyel és magyar vendégmunkásokat a húsipari cégek szinte éhbérért dolgoztatják a vágóhidak és hentesüzemek futószalagjai mellett. Eleve alacsony, kilenc­eurós órabérükből a munkáltató levon a szállásért, ellátásért vagy a munkaeszközök használatáért, sőt esetenként a munkaközvetítésért is egy nagyobb összeget, így mindössze hét-nyolcszáz euró marad a nehéz fizikai munkát végző emberek zsebében. Ráadásul zsúfolt tömegszállás jut csak nekik, szobánként hat-hét ággyal, ami miatt a mostani a járványhelyzetben esélyük sem volt a munkásoknak a megfelelő távolságtartásra. A cégek természetesen nem tudnák mindezt megtenni, ha betartanák a hatályos német munkaügyi előírásokat. Mivel azonban dolgozóik többségét német, lengyel, magyar vagy bolgár postafiókcégeken keresztül szerzik, a munkavállaló ezekkel a cégekkel szerződik, nem a német vállalatokkal, így utóbbiak egy esetleges vizsgálat során moshatják kezeiket. Ha pedig valahol nagy botrány kerekedik a csapnivaló körülmények miatt, a közvetítővállalat egyszerűen lehúzza a rolót.

Megkerestük az egyik magyar munkaerő-közvetítőt. A cég Német munka nevű Facebook-oldalán toboroz dolgozókat a német húsiparnak. Mint írják, Miskolcon működő vállalatuk több mint kétszázötven munkavállalót foglalkoztat Németországban. Mivel a bejegyzések arról árulkodnak, hogy a járványhelyzet alatt is folyamatosan vadásztak a jelentkezőkre, megkérdeztük tőlük, kellett-e a járványhelyzet miatt transzportot leállítaniuk, illetve hoztak-e intézkedéseket az elmúlt hónapokban a munkamegbeszélések, kiutazások során a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében. Egyik kérdésünkre sem válaszoltak, kaptunk viszont egy toborzót, amiből kiderült, Sögelbe vinnének késes szalagmunkára, főként sertéscomb-feldolgozással foglalkozó üzembe.

Fokozottan veszélyes

A húsipari munkások kiszolgáltatottsága nem csak Németországban jellemző. Májusban egy spanyol vágóhídon lett botrány abból, hogy az alkalmazottak életét kockáztatva koronavírussal fertőzött embereket is munkára kényszerítettek. Ráadásul az üzemben nem tartottak megfelelő távolságot az alkalmazottak között; az étkezde, az öltöző és a dohányzóhely zsúfolt volt; az embereknek nem volt megfelelő védőruhájuk; a dolgozókat és a buszokat nem fertőtlenítették.

Pedig egy húsüzem még akkor is ideális hely a koronavírus számára, ha minden szabályt betartanak. A dolgozók egymáshoz szoros közelségben tevékenykednek, a hőmérséklet alacsony, hogy ne romoljon meg az áru, viszont a hidegben a vírusok is tovább maradnak életben, a folyamatos légkondicionálás pedig a terjedésüket is elősegíti. A Tönnies-üzemben már meg is vizsgálták a Bonni Egyetem kutatói a szellőzőrendszert, ugyanis azt gyanítják, hogy a sertésdaraboló részlegek szellőzése nem megfelelő, így a rendszerben megtelepedhetett a fertőzés. Érdekesség, hogy a magyar húsipar eddig sikerrel kerülte el a tömeges fertőzéseket. Megkérdeztük a Gyulahús Kft. kereskedelmi vezetőjét, mit csinálnak másképp? Molnár Éva lapunknak elmondta, a járvány első pillanatától kezdve igyekeztek úgy megszervezni a munkaidőt, hogy minél kevesebb ember érintkezzen egymással. Hozzátette, náluk többnyire gyulaiak dolgoznak, akik otthonukból járnak be, ahol értelemszerűen jobban el tudnak szeparálódni, mint egy tömegszállás lakói. Ennek köszönhetően folyamatosan tudtak működni, még a pandémiás helyzet tetőzésekor is. Ugyanakkor a vírus elhozta a régóta esedékes változást Németországban is. A német kormány májusban úgy döntött, 2021-től tilos lesz a vállalkozói szerződés (Werkvertrag) alkalmazása a német húsipar dolgozóinál, így remélhetőleg a munkakörülmények is javulni fognak.