Fogytán a pénz
Az európai parlamenti választások után Brüsszel és Berlin megkezdte a lázadó olasz kormány megregulázását. Gazdasági eszközökkel próbálják térdre kényszeríteni Matteo Salvinit és migrációellenes pártját, és könnyen lehet, hogy Olaszország, amely Európa harmadik legnagyobb gazdasága, végül egyetlen fontos pozíciót sem kap az új Európai Bizottságban.
A Matteo Salvini vezette Liga népszerűsége 35 százalékon áll, és 28 helyével az Európai Parlament egyik legnagyobb közössége. A francia Nemzeti Gyűléssel létrehozott Identitás és Demokrácia nevű migrációellenes frakció azonban még mindig csak 73 helyet tudhat magáénak a 751 fős parlamentben, így csupán az ötödik legnagyobb frakció az övék. A Liga koalíciós partnere, a populista Öt Csillag Mozgalom ennél is rosszabb helyzetben van. Eredeti ernyőszervezetének, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európájának egyelőre nincs elegendő széke ahhoz, hogy frakcióként folytassa munkáját, és az sem biztos, hogy összejön ennek alternatívája, a Nigel Farage irányította Brexit Párttal tervezett közös frakció. Az Öt Csillag korábban az Emanuel Macron vezette centrista frakcióhoz is közeledni próbált, de a terv füstbe ment, miután a pártot vezető Luigi Di Maio baráti látogatást tett a Macron hatalmát veszélyeztető sárga mellényes mozgalom vezetőinél.
Brüsszelben jelenleg három fontos posztot tölt be olasz politikus: Antonio Tajani az Európai Parlament elnöke, Federica Mogherini az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Mario Draghi pedig az Európai Központi Bank elnöke. Uniós pozícióinak száma és fontossága összességében megfelel Olaszország demográfiai súlyának. Úgy tűnik azonban, hogy az európai választások győztesei a pozíciók mostani elosztása során a partvonalra akarják állítani Rómát. Giuseppe Conte miniszterelnök a versenypolitikai, illetve a kereskedelmi bizottság vezetői pozícióját kérte Angela Merkellel és Donald Tuskkal folytatott megbeszélései során. Ezek megadására azonban még úgy sem mutatkozik kellő hajlandóság, hogy Róma nem Matteo Salvinihoz kötődő személyeket, hanem két technokrata politikust, Giovanni Tria gazdasági és pénzügyminisztert és Enzo Moavero Milanesi külügyminisztert küldené Brüsszelbe.
Emellett egyre csökken az esély a túlzottdeficit-eljárás elkerülésére is. Egyértelműnek látszik ugyanis, hogy Olaszország nem tudja teljesíteni 2019-re vonatkozó vállalását, és a GDP 2,04 százalékára tervezett hiánya a 2,4 százalékot is meghaladhatja majd, 2020-ban pedig 3,6 százalékra emelkedik. Emellett Olaszország államadóssága tavaly a GDP 132 százalékára rúgott, 2020-ra pedig 135 százalékra emelkedik. Az Európai Unió stabilitási és növekedési paktumának értelmében azonban a tagállamok költségvetési hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 3, az államadósság pedig a GDP 60 százalékát. A szabályszegők elleni túlzottdeficit-eljárást az uniós bizottság ajánlására a pénzügyminiszteri tanács indíthatja el. Az érintett országnak az általa vállalt korrekciós intézkedéseket és politikákat tartalmazó tervet kell benyújtania, a megvalósításra vonatkozó határidőkkel együtt. Az ajánlások alkalmazását elmulasztó euróövezeti országok akár a GDP 0,2 százalékát is elérő bírsággal is sújthatók. Ez pedig drámai veszteséget jelentene Olaszországnak, ahol az idei gazdasági növekedés még az egy százalékot sem éri el.
A Liga és az Öt Csillag Mozgalom már most egyetértenek abban, hogy nem fognak pótköltségvetést elfogadni, Matteo Salvini pedig továbbra is kitart a választási kampányban megígért adócsökkentések mellett, amelyek reményei szerint felgyorsítanák a belső fogyasztást, és csökkentenék a hiányt.
Brüsszel eddig még egyetlen tagállamot sem sújtott bírsággal túlzottdeficit-eljárás során. Olaszországnak azonban megfelelő uniós képviselet híján aligha van esélye elkerülni a büntetést. Különösen, hogy olyan kormánya van, amelyik erősen szembemegy a brüsszeli elittel és a berlini hegemóniával. Európa urai valószínűleg azt remélik, hogy egy gazdasági recesszió megrengetné az olasz kormányt, amely így vagy megbukna, vagy fogatlan oroszlánként behódolásra kényszerülne.