Gál Kinga: a Patrióták EP-frakciója új bizottság felállítását kezdeményezi
A Patrióták EP-frakciója átláthatóságot és elszámoltathatóságot vizsgáló bizottság létrehozását kezdeményezi, összegyűlt a 180 aláírás, amely ahhoz szükséges, hogy a kezdeményezést az EP egyik legfontosabb irányító testülete, az Elnökök Értekezlete elé terjesszük – jelentette be Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője, a frakció első alelnöke kedden Strasbourgban.Jordan Bardellával, a Patrióták Európáért uniós parlamenti frakció elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján Gál Kinga hangsúlyozta: túl sokáig mutogattak az EU intézményei azokra a demokratikusan megválasztott kormányokra, amelyeket a jogállamiság fogalmának félreértelmezésével bírálva támadtak, miközben figyelmen kívül hagyták a saját soraikban tapasztalható korrupciót, hatalommal való visszaélést, jogalkotásra gyakorolt indokolatlan befolyást.
„Ezt egy vizsgálóbizottságon keresztül kell felderíteni”
– szögezte le. A képviselő felhívta a figyelmet, hogy foglalkozni kell az NGO-k finanszírozásának átláthatatlanságával is.
A Patrióta frakció megkapta az Európai Bizottságtól az NGO-szerződések teljes listáját. Ez annak az adatkérési eljárásnak az eredménye, amelyet a csoport hetekkel ezelőtt indított. „A számok megdöbbentőek: 2019 és 2023 között a bizottság összesen 37 ezer szerződést kötött, összértékük pedig elérte a 17 milliárd eurót” – jelentette ki. Gál Kinga szerint fontos, hogy az NGO-finanszírozás adatai nyilvánosságra kerüljenek, és a következő napokban azon dolgoznak, hogyan tehetik ezt minden országban átláthatóvá.
Különösen aggasztónak nevezte, hogy a baloldali EP-frakciók azt követelik, az EU pótolja az NGO-knak korábban az USAID által nyújtott támogatásokat, mivel szerinte nem engedhető meg, hogy az európai adófizetők pénze politikai aktivistahálózatokhoz kerüljön, amelyek a tagállamok határvédelmét gyengítik, a gazdák ellen kampányolnak és demokratikusan megválasztott kormányok ellen szerveznek akciókat.
A képviselő arra is kitért, hogy az uniós parlament fő plenáris vitája – immár közel 50. alkalommal – az ukrajnai háború volt, azonban a pusztítást és emberveszteséget nem sikerült megállítani. Hangsúlyozta a béke iránti elköteleződését, mivel szerinte a háborút nem lehet katonai úton megoldani, csak diplomáciával. Bírálta, hogy az EU eredeti béketeremtő céljai helyett most inkább a háborús felkészülést és Ukrajna felfegyverzésének támogatását erősíti, miközben a polgárok érdeke a béke lenne.
„Új európai stratégia szükséges, amely végre a polgáraink érdekeit helyezi előtérbe. Az Európai Bizottság világosan kijelentett célja, hogy Ukrajna csatlakozása gyorsított eljárásban történjen, szintén nem szolgálja az EU érdekeit. Különösen nem, ha a gyorsított eljárás politikai alapon történik, például az Európai Néppárt valenciai dokumentuma által támogatott, 2030-ig tervezett határidővel”
– mutatott rá.
Véleménye szerint ennek messzemenő – gazdasági, politikai, biztonsági – következményei lennének a polgárok mindennapi életére, a mezőgazdaságra, a munkaerőpiacra, a kohéziós politika jövőjére.
Jordan Bardella nyilatkozatában bírálta, hogy Brüsszel továbbra is szigorú szén-dioxid-kibocsátási szabványokat erőltet, miközben a bizottság a kínai járművekre kivetett vámok csökkentését fontolgatja, ami felér az európai ipar elárulásával. Sürgette a technológiai semlegességhez való visszatérést és a vámintézkedések fenntartását, hogy megvédjék az európai ipart a kínai előretörésétől.
