Az amerikai sajtó szerint Nelson azzal indokolta kérését: „komolyan aggódik” amiatt, hogy a néhány napja bejelentett 27 millió dolláros (több mint 8 milliárd forintos) kártérítési megállapodás, amelyet Minneapolis városa kötött George Floyd családjával, befolyásolja az esküdtszéket.

Hirdetés

„Megdöbbentő az a tény, hogy mindez az esküdtszék tagjainak kiválasztása közben történt. Kinek az ötlete volt, hogy nyilvánosságra hozzák ezt az információt?” – tette fel a kérdést az ügyvéd.

Eric Nelson arra kérte Peter A. Cahillt, az ügy bíráját, hogy hívja vissza a már kiválasztott esküdteket, és kérdezzék meg őket arról, hogy olvasták-e a kártérítési egyezségről szóló híreket, valamint továbbra is pártatlanok tudnak-e maradni. Cahill nem döntött azonnal a védelem kérelméről, de egyetértett azzal, hogy a fejlemények „aggályosak”.

Nelson kritikát fogalmazott meg a minneapolisi városi tanács tagjaival és Jacob Frey polgármesterrel szemben is, arra utalva, hogy a megállapodás mostani bejelentésével szándékukban állt a közvélemény befolyásolása.

Korábban írtuk

„Ez mélységesen zavaró a védelem szempontjából, mert végső soron ennek a rendszernek a célja a tisztességes eljárás biztosítása. És ez így nem igazságos” – mondta az ügyvéd.

Az ügyben eljáró bíró kijelentette: „Szeretném, ha a város tisztviselői nem beszélnének ennyit az ügyről.”

Eddig a tizenkettőből kilenc esküdtet választott ki a bíróság, közülük kettőt hétfőn. Az esküdtszék tagjainak kiválasztására azonnal hatást gyakorolt a kártérítés hírének megjelenése. Hétfőn rögtön az első esküdtjelölt azt mondta: bár tudomásul vette a bíróság kérését, hogy kerülje el a híreket, de véletlenül hallott a rádióban a 27 millió dolláros kártérítésről.

Derek Chauvin – a George Floyd halálának okozásával vádolt korábbi rendőr – pere múlt hétfőn kezdődött az Egyesült Államokban. Chauvin-t gondatlanságból elkövetett emberöléssel, hirtelen felindulásból elkövetett emberöléssel és gyilkossággal is vádolják. Ha bűnösnek találják, akár 40 év szabadságvesztésre is számíthat Minnesota államban.

Tavaly május 25-én a minnesotai Minneapolisban a rendőrök elő akarták állítani a 46 éves George Floydot, miután bejelentést kaptak, hogy a férfi hamis pénzzel akart fizetni. Az intézkedés során Floyd nem akart eleget tenni a rendőri felszólításnak, ezért lefogták, és a földre teperték. Chauvin ezt követően a földön fekvő Floyd nyakán térdelt nyolc percen keresztül.

A férfi nem sokkal később meghalt. A rendőrök testkamera-felvételeiből kiderült: Floyd már az intézkedés előtt rosszul volt. A halottkémi jelentés szerint halálát az okozta, hogy a nyakán térdeltek, de szívbeteg és koronavírus-fertőzött is volt. Ezenkívül kábítószereket – a többi között metamfetamint – találtak a szervezetében.

A tavalyi incidens tüntetések sorozatát váltotta ki az Egyesült Államokban és a világ számos országában a rendőri erőszakkal, valamint a fajgyűlölettel szemben.

A négy intézkedő rendőrt elbocsátották, Chauvin három kollégája ellen bűnpártolás miatt emeltek vádat. Esetükben elkülönítve folytatják le a pert, amely augusztus 23-án kezdődik.