Számos európai hírügynökség az anyagaik „lerablásával” vádolta meg kedden a Facebookot és a Google-t, rámutatva, hogy az internetes óriásvállalatoknak a jelenleginél sokkal többet kellene fizetniük a sajtócégeknek a tartalmak után.

Fotó: shutterstock, illusztráció

Fotó: ShutterStock

A mintegy húsz hírügynökség, például a francia AFP, a német DPA és a brit Press Association vezérigazgatója által aláírt levélben arra szólították fel az Európai Parlamentet (EP), hogy új szerzői jogi szabályozási tervezetében segítsen orvosolni ezt a „groteszk egyensúlytalanságot”.

„A hírmédia tartalmainak és reklámbevételeinek internetes óriások általi lerablása fenyegetést jelent a fogyasztókra és a demokráciára egyaránt” – hangsúlyozták.

„Az olyan internetes óriások, mint a Google és a Facebook, rengeteg olyan anyagot használnak fel ingyen, amelyet a hírügynökségek hatalmas költségekkel állítanak elő” – emelték ki. A levél szerint a Facebook hivatalos nyeresége tavaly 16 milliárd dollár, a Google-é pedig 12,7 milliárd volt. „Hogyan lehetne mégis azzal érvelni, hogy nincsenek olyan helyzetben, hogy tisztességesen fizessenek az általuk használt tartalmakért?” – tették fel a kérdést az aláírók.

„Az uniós jogalkotóknak lépéseket kellene tenniük a reform terén az európai szabad sajtó és a demokratikus értékek védelme érdekében” – közölték. A levelet többek között a belga, a finn, az osztrák és a svéd hírügynökség vezetője is aláírta. Az Európai Parlament szeptember 12-én bocsátja ismét vitára a szerzői jogi szabályok reformjának kérdését, miután a plenáris ülés júliusban leszavazta az EP jogi bizottságának sokak által bírált jelentését, amelynek értelmében automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, s arra, hogy minden olyan tartalmat töröljenek, amely valamilyen formában szerzői jogi védelem alá esik. Ezen jogszabályok alkalmazása sokak szerint a világháló cenzúrázásához vezethetne.

Amennyiben a plénum az újratárgyalás után elfogadja az új jelentést, akkor az lesz az Európai Parlament hivatalos tárgyalási mandátuma az Európai Bizottsággal és az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal folytatandó egyeztetéseken.