Fotó: ShutterStock/macri roland
Hirdetés

„Arra már nincs több idő, hogy megreformáljuk Franciaországot, csak arra van, hogy megmentsük. Ezért döntöttem el, hogy elindulok az elnökválasztáson” – mondta a Le Figaro című konzervatív napilap volt újságírója és a Cnews hírcsatorna vitaműsorainak állandó meghívottja, aki két évtizede közismert médiaszemélyiség hazájában.

„Eddig megelégedtem az újságírói, az írói, a kasszandrai és a leleplező szereppel. Azt hittem, hogy egy politikus majd átveszi a lángot. Azt gondoltam, hogy mindenkinek megvan a maga foglalkozása, helye, küzdelme. Feladtam ezt az illúziót” – indokolta döntését. 

Eric Zemmour egy könyvtárszobában, egy régi típusú hatalmas mikrofon előtt, papírról lassan olvassa fel a hétperces üzenetét. A megrendezett felvétel egyértelműen Charles De Gaulle tábornoknak az 1940. június 18-án Londonban rögzített beszédére emlékeztet, amelyben a későbbi francia köztársasági elnök a náci megszállókkal szembeni ellenállásra és Franciaország megmentésére szólította fel honfitársait. A Ludwig von Beethoven zenéjével kísért bejelentése alatt Eric Zemmour korábbi televíziós szerepléseiből, valamint külvárosi zavargásokról és egyéb bűncselekményekről is láthatók felvételek.

„Az lehet a benyomásuk, hogy már nem abban az országban élnek, amelyet korábban ismertek” – mondja a publicista, aki a francia történelem és kultúra nagy alakjait idézve Jeanne d’Arctól Descartes-on, Moliere-en, Napóleonon és Pascalon át De Gaulle-ig apokaliptikus képet fest Franciaországról.

Korábban írtuk

Szavait azokhoz intézi, akik úgy érzik, hogy „kisajátították tőlük ezt azt országot, amelyet reménytelenül keresnek, ezt a országot, amelyet szeretnek, és amely eltűnőben van”. Eric Zemmour azt üzeni nekik, hogy „eldöntötte, kézbe veszi a sorsunkat és megszabadítja őket a szégyenérzettől, amelyet a meggyőzésük miatt érezhetnek”.

Franciaország hanyatlása okainak felsorolásakor úgy fogalmaz: „nem a bevándorlás minden problémánk forrása, még ha súlyosbítja is mindegyiket”. Eric Zemmour szeretne minden olyan francia szószólója lenni, aki úgy érzi, hogy „semmibe veszik a hatalmasok, az elit, az újságírók, a politikusok, az egyetemi tanárok, a szociológusok, a szakszervezeti vezetők, a vallási hatóságok”. Bírálja az Európai Uniót is, amely szerinte „soha nem lesz egy nemzet”, s ezért Franciaország szuverenitásának helyreállítását tűzte ki célul, amelyet „magára hagytak a technokraták és az európai bírók”. A korábbi jobb és baloldali kormányok szerinte mind „hazudtak”, amikor „eltitkolták, hogy milyen súlyos a leszakadásunk”, és „eltitkolták azt, hogy le akarnak minket cserélni”. Zemmour kijelenti azt is: nem hagyja, hogy mások „uralják, vazallussá tegyék, meghódítsák, gyarmatosítják” Franciaországot.

„Nem hagyjuk magunkat lecserélni” – mondja a felvétel végén.

A 63 éves Eric Zemmour legújabb könyvének promóciójával gyakorlatilag már hetekkel ezelőtt megkezdte kampányát, de a hivatalos bejelentést egy nappal azelőttre időzítette, hogy a jobbközép Köztársaságiak megkezdik elnökjelölt-választó kongresszusukat. Öt jelölt közül a párt szombaton választja meg  elnökjelöltjét. 

A szókimondó és provokatív megszólalásairól ismert Zemmour állandó műsorát a CNews hírtelevízió szeptember közepén megszüntette, s a Le Figaro című jobboldali napilap sem teszi azóta többé közzé a publikációit, Zemmour elnöki ambícióira hivatkozva.  Azóta a közvélemény-kutatók is vizsgálják a népszerűségi mutatóját, s a felmérések november elejéig azt mutatták, hogy a bevándorlásról, az iszlámról és a nemzeti identitásról vallott radikális felfogásairól ismert Zemmour a második fordulóba is bejutna, maga mögé utasítva Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés jelöltjét.

Néhány hete azonban Zemmour valamelyest visszaesett, és ha most tartanák az elnökválasztást, a szavazatok 14-15 százalékát kapná, s a harmadik helyen végezne az első fordulóban Marine Le Pen mögött.

Eric Zemmour első kampánynagygyűlését vasárnap tartja. Régóta a polgári középosztályt képviselő konzervatív jobboldal és a munkásrétegekre építő Nemzeti Tömörülés összefogását sürgeti, ugyanakkor úgy látja, hogy ez utóbbi párt jelöltje, Marine Le Pen alkalmatlan az elnöki posztra. Zemmour legfőbb témája a bevándorlás és az iszlám vallás kritikája, amelyet olyan civilizációként jelöl meg, amely nem összeegyeztethető Franciaország elveivel, ezért megválasztása esetén népszavazást írna ki a bevándorlásról, eltörölné a családegyesítés elvét a bevándorolt franciák számára és betiltaná a külföldi eredetű keresztnevek használatát.

Eric Zemmour jelentős, az egész országban kiépített támogatói hálózattal rendelkezik, de párt nem áll mögötte, amely pedig szinte elengedhetetlen a sikeres politizáláshoz a francia politikai életben. Az elnökválasztás után pár héttel tartják ugyanis a nemzetgyűlési választásokat az elnöki programot végrehajtó kormányzat megalakítása érdekében.

Az elnökjelöltséghez minden jelöltnek legalább ötszáz választott politikus, képviselő vagy polgármester támogató aláírására is szükség van. Eric Zemmournak a saját stábja szerint egyelőre csak 250-300 aláírást sikerült összegyűjtenie. A publicista kampányát az is nehezítheti, hogy rasszista gyűlöletkeltés miatt eljárás folyik ellene a párizsi büntetőbíróságon. 

Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én tartják.