Irán azonnal válaszolna egy amerikai támadásra
Az Egyesült Államok bármilyen hadművelete Irán ellen azonnali választ von maga után, amely „nem fog a fenyegetés forrására korlátozódni” – figyelmeztetett Teherán az Egyesült Államoknak küldött hivatalos jegyzékben, amelyet az ISNA iráni állami hírügynökség szerdán idézett.
A jegyzék, amelyet Washington Svájc teheráni nagykövetségén keresztül kapott meg, újfent hangsúlyozza, hogy Iránnak semmi köze nincs az Aramco szaúdi állami olajvállalatot ért támadásokhoz.
Washingtonból egyelőre nem érkezett hivatalos reagálás a jegyzékre.
Az Aramco két olajterminálját a hét végén érték dróntámadások, és bár a jemeni húszi lázadók nem sokkal később jelentkeztek az incidens elkövetőiként, Washington Teheránt vádolja a támadásokkal. Az iráni vezetés korábban többször jelezte, hogy támogatja a húszikat, de pusztán politikailag. Tagadta, hogy katonailag is segítené a lázadókat.
Rijád szerdán bejelentette, hogy a nap folyamán „tárgyi bizonyítékokat” mutat be, igazolandó, hogy a támadások hátterében valóban Teherán áll. A SPA szaúdi állami hírügynökség továbbá azt közölte, hogy Szaúd-Arábia csatlakozik ahhoz a misszióhoz, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a Perzsa(Arab)-öböl hajózási útvonalának védelmére.
A Fehér Ház régóta igyekszik a térségben olyan államközi szövetséget összekovácsolni, amely – Washington reményei szerint – az iráni befolyást ellensúlyozná.
Donald Trump keményebb gazdasági szankciókat sürget Irán ellen
„Éppen az imént utasítottam a pénzügyminisztert, hogy lényegesen növelje meg az Irán elleni szankciókat” – közölte az elnök a Twitteren.
Az Egyesült Államok a múlt szombaton szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen elkövetett dróntámadások óta fontolgatja az Irán elleni válaszlépéseket. Bár maga Donald Trump még kedden is csak valószínűsítette, de nem mondta ki nyíltan, hogy Irán lehet a felelős a támadásért, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója a hét végén egyértelműen a teheráni vezetést nevezte meg felelősként.
A támadásért egyébként a jemeni huszik vállalták a felelősséget, Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter pedig azonnal cáfolta országa érintettségét.
Egy héttel ezelőtt az amerikai média még arról közölt értesüléseket, hogy Donald Trump az Irán elleni szankciók csökkentéséről tárgyalt annak érdekében, hogy megkönnyítsen egy esetleges találkozót Haszán Róháni iráni elnökkel az ENSZ-közgyűlés ülésszakán.
A Bloomberg amerikai hírügynökség szerint ez e lehetőség rögtön John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó menesztése után merült fel. Bolton határozottan ellenezte a tárgyalásoknak még csak a felvetését is.
A teheráni vezetés a maga részéről jelezte, hogy mindaddig nem kerülhet sor találkozóra, amíg az amerikai kormányzat nem oldja fel az ország elleni szankciókat.
A kaliforniai adománygyűjtő úton tartózkodó Trump szerdán délután Los Angelesben újságíróknak azt mondta: 48 órán belül nyilvánosságra hozzák a „lényegesen” keményebb Irán-ellenes szankciók részleteit. Azt hangoztatta, hogy az amerikai kormányzat szerdáig sem tudott meg „sokkal többet” a szombati támadás hátteréről.
Újságírói felvetésre válaszolva az elnök leszögezte: a szaúdi olajlétesítmények elleni támadásra adandó válasz csak a legvégső esetben lehet katonai csapásmérés, mert az egyben háborút is jelentene.
Az egyik újságíró az izraeli választásokról firtatta a véleményét. Trump elzárkózott a kommentártól, csupán annyit mondott, hogy „majd meglátjuk, mi lesz”, és megjegyezte, hogy a választások óta nem beszélt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel.