Irán építhetett volna atombombákat, de nem akart
Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője szerint az iszlám köztársaság építhetett volna atombombákat, de vallási okokból eltekintett ettől.
„Ezt az utat is választhattuk volna, de az iszlám előírások miatt a nukleáris fegyverkezési program teljességgel tiltott” – jelentette ki szerdán Hamenei, akit az ISNA iráni hírügynökség idézett.
Az iráni vezető hangsúlyozta, hogy az országnak nem áll szándékában véteni ezen előírások ellen.
Az ország alkotmányának értelmében a stratégiai kérdésekben Hameneit illeti a végső döntés. Korábban rendeletben tiltotta meg a tömegpusztító fegyverek építését, illetve bevetését. Iráni közlések szerint a rendelet az ENSZ előtt is ismert.
2019. május 8-án – egy évvel azután, hogy Donald Trump amerikai elnök felmondta az Irán és a hat nagyhatalom között megkötött atomalkut, és újból elrendelte az Irán elleni szankciókat – Haszan Róháni elnök bejelentette, hogy Irán felmondja kötelezettségvállalásainak egy részét.
Azóta Teherán több ilyen intézkedést hozott, és újabb határidőket szabott a többi részes ország számára, hogy hozzanak az amerikai szankciókért kárpótlást nyújtó intézkedéseket.
A következő kötelezettségvállalás-korlátozás novemberben esedékes. Az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) szóvivője, Behrúz Kamalvandi szeptember elején figyelmeztetett, hogy ez már az utolsó fázis lehet, vagyis az úgynevezett atomalku vége.
Franciaország a szerződésben részes többi országgal – Németországgal, Nagy-Britanniával, Kínával és Oroszországgal – azon dolgozik, hogy megmentse az atomalkut és közvetítsen a felek között.