Fotó: MTI/AP
Hirdetés

A távozó Theresa May miniszterelnök pártvezetői tisztségéért folyó versengésben eredetileg tíz jelölt indult.

A múlt csütörtöki első frakciószavazási fordulóban hárman estek ki, pénteken egy jelölt visszalépett.

A keddi második fordulóban egy újabb jelölt, Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter esett ki, így a szerdai szavazási fordulóra öten maradtak versenyben.

Szerdán – az első két fordulóval ellentétben – a Konzervatív Párt szabálykönyve alapján a jelölteknek már nem kellett begyűjteniük egy meghatározott minimális szavazatszámot a bennmaradáshoz, az a jelölt esett ki, aki a legkevesebb voksot kapta. 

A vezetőválasztás szervezéséért felelős frakciótestület, az 1922 Bizottság kedd esti bejelentése szerint ez Rory Stewart volt, aki 27 szavazatot szerzett.

Boris Johnson immár harmadszor végzett az élen, ezúttal 143-an szavaztak rá a 313 fős frakcióból.

A második helyre Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter került 54 frakcióvokssal.

Michael Gove környezetvédelmi miniszter 51, Sajid Javid belügyminiszter 38 szavazatot szerzett a szerdai harmadik fordulóban.

Csütörtökön – ha addig a most versenyben maradt négy jelölt közül senki nem lép vissza – az alsóházi konzervatív frakció két szavazással két főre szűkíti a létszámot. Közülük a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással a párt következő vezetőjét, aki az Egyesült Királyság új miniszterelnöke lesz.

A megválasztott utód a jelenlegi ütemterv alapján a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt.

Dominic Raab és Rory Stewart személyében a vezetőválasztási verseny mezőnyének legradikálisabban keményvonalas Brexit-párti, illetve a legelkötelezettebben EU-párti tagja esett ki az e héten tartott eddigi két fordulóban.

Raab saját pártján belül is komoly bírálatok kereszttüzébe került, miután a minap kijelentette: az új miniszterelnök vezette brit kormánynak akár a jelenlegi parlamenti ülésszak lezárásával is meg kell akadályoznia, hogy a parlament valamilyen módon elejét vegye a megállapodás nélküli kilépésnek az EU-ból.

Ezt a gondolatot még a keményvonalas tory Brexit-tábor frontemberének tartott Boris Johnson sem vetette fel.

Johnson nem sokkal a vezetőválasztási kampány kezdete előtt leszögezte, hogy ha ő lesz az új brit miniszterelnök, az Egyesült Királyság október 31-én, a Brexit jelenleg érvényes határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig elfogadott megállapodás a távozás feltételrendszeréről, akár nem.

Az elmúlt napokban azonban árnyalta ezt az álláspontját. A múlt hét elején tartott kampánynyitó beszédében Johnson kijelentette: ha őt választják miniszterelnökké, az ő célja sem a rendezetlen, megállapodás nélküli kilépés lenne, de azt tartja felelős magatartásnak, ha a brit kormány e lehetőségre is előkészületeket tesz.

A volt külügyminiszter a BBC televízió által az akkor még öt jelölt részvételével rendezett kedd esti televíziós vitában azt mondta: sem ő, sem a Konzervatív Párt vezetői tisztségére pályázó többi jelölt nem törekszik arra, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül, rendezetlen módon lépjen ki az Európai Unióból.

Meglehetősen bizonytalan választ adott ugyanakkor arra a nézői kérdésre, hogy ha ő lesz a következő brit miniszterelnök, garantálja-e, hogy a brit EU-tagság az október 31-i határnapon valóban megszűnik. Johnson úgy fogalmazott, hogy az október 31-i határidő „egyértelműen tartható”, de azt nem tette hozzá, hogy személyesen garantálja-e ennek a határidőnek a tartását.

Rory Stewart volt az egyetlen a kedd esti tévévitában, aki – korábban is vallott álláspontjához híven – határozottan kizárta a megállapodás nélküli Brexitet. A nemzetközi fejlesztési miniszter szerint „károkat okozna és felesleges lenne” a rendezetlen kilépés az EU-ból.