Az Egyesült Államokban hétfőn reggel ismét megkezdődött a munka valamennyi kormányzati hivatalban. Ezzel véget ért az amerikai történelem leghosszabb, 35 napig tartó részleges kormányzati leállása,

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

A leállás során mintegy 800 ezer alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra, vagy fizetés nélkül dolgoztak az emberek. 

Az elmaradt fizetéseket még a héten utalják a dolgozóknak.

A részleges leállás feloldásáról a kongresszusban pénteken született meg a megállapodás, amelynek értelmében azonban ismét csak átmeneti időre, február 15-ig szavazták meg a kongresszusban a kormányzat működéséhez szükséges törvényt.

Eddig kell a törvényhozóknak megkezdeniük az egyeztetést a Donald Trump elnök által az amerikai-mexikói határra építendő fal költségeiről. 

Az elnök a The Wall Street Journal című lapnak vasárnap este adott interjújában fenntartásait hangoztatta, szerinte csak 50 százalékos esély van rá, hogy tető alá hozzák a megállapodást a mexikói határon létesítendő falépítésre kért 5.7 milliárd dolláros összegről, noha egy 17 törvényhozóból álló kétpárti bizottságot is létrehoztak az egyeztetésre. 

Trump hangsúlyozta azt is, hogy nem hajlandó kompromisszumra a falra kért 5.7 milliárd dollár ügyében. Nem zárta ki, hogy február 15-e után egy második részleges kormányzati leállásra is sor kerülhet. 

A The Wall Street Journal és az NBC televízió hétfőn nyilvánosságra hozott, közös közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy a részleges kormányzati leállás nem hozott különösebb változást Donald Trump megítélésében, illetve támogatottságában. Ez decemberben 44 százalékos volt, januárban 43 százalékot mértek. 

A lap elemzése ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a demokraták ugyan győztesen kerültek ki a részleges leállás feloldásáért folytatott vitából, de most veszélyek is leselkednek rájuk. Az elemzés ilyen veszélyként említi, hogy az NBC-vel közösen készített felmérés tanúsága szerint a demokraták támogatottsága csökkent, a decemberi 39 százalékról 35 százalékosra apadt, ami lényegében csak 1 százalékkal több a republikánusok iránti rokonszenvnél. „Az amerikaiak elsöprő többsége azt szereti, ha vezetői képesek kompromisszumokat kötni és nem ragaszkodnak merev ideológiákhoz” – idézte a The Wall Street Journal John Delaney volt demokrata párti képviselőt.