Bennett a „hidak építése”, a regionális és a világmérető együttműködés mellett érvelt beszédében, s hangsúlyozta, hogy ebben kiváló úton halad Izrael eddigi legsokszínűbb kormánya, melyben nyolc, vallásos és világi, bal és jobboldali, valamint egy arab hagyományőrző párt is együttműködik.

Hirdetés

Az ország helyzete bizakodásra ad okot, 7 százalékos a GDP növekedése, s virágzik az IT-szektor – mondta Bennett. Közölte azt is, hogy az országban nem voltak zárlatok a nyár végén kezdődött delta, illetve a jelenleg is zajló omikron járványhullám idején, s ehhez egyedi módszereket dolgoztak ki, amelyeket örömmel megoszt más országok vezetőivel.

Az izraeli kormányfő elismeréssel szólt az utóbbi években kialakított új regionális kapcsolatokról, a Bahrainnel és az Egyesült Arab Emírségekkel – a Donald Trump elnöksége idején – megkötött Ábrahám Egyezményekről, s mint mondta, „Izrael robusztus módon pozitív irányban halad”.

Kiemelte, hogy hivatalba lépése után egyik első lépése volt a kapcsolatok javítása Jordániával és Egyiptommal, valamint a palesztinokkal. Tízezerre emelte, és tovább szeretné növelni a Gázai övezetből naponta beutazó vendégmunkások számát, s Ciszjordániából is naponta több tízezren érkeznek dolgozni Izraelbe.

Korábban írtuk

Hangsúlyozta, hogy célja az életminőség javítása a térségben mindenki számára, mert gazdasággal, munkahelyteremtéssel, közös palesztin-izraeli ipari övezetek létrejöttével, az izraeli IT-szektorban palesztinok alkalmazásával fenntartható módon elérhető a stabilitás. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „tudatában kell lenni az állandó palesztin terrorfenyegetésnek”.

A terror kapcsán kiemelte Irán szerepét, amely szerinte az egész közel-keleti térségbe exportálja terrorgépezetét, de valójában sérülékeny, gazdasága süllyed. „Korrupt és kudarcos rezsimnek” nevezte Iránt, s kifejtette, hogy a velük megkötendő egyezmény fejében le kell mondaniuk a nukleáris fegyverkezésről.

A koronavírus-járvány lehetőségeket is teremt a nemzetközi és a nemzeti információ-áramlásban és feldolgozásban, és Izraelben ötvözik az információs technológiák eredményeit, hogy megfelelően orvosolják a járvány okozta kihívásokat – mondta.

Bennett hangsúlyozta, hogy a járvány adatokat is jelent, melyek megfelelő értékelésével módszereket találhatnak a pandémia kezelésére. Izrael például az omikron variáns megjelenése után néhány hétre lezárta határait, s ezzel időt nyert, megismerhette más országok tapasztalatait, s ezek nyomán kidolgozhatta saját további járványkezelési stratégiáját.

A pandémia másik tanulsága az izraeli miniszterelnök szerint, hogy a világ már távirányítással is képes működni, ahogyan a davosi találkozó is az interneten zajlik. Mint mondta: a távmunkavégzés új lehetőséget teremt akár külföldi munkavégzésre is, viszont sérülékenyebbé is válhatnak iparágak a kibertámadásokkal szemben.

A jövendő nemzetközi és helyi távmunkavégzéshez ezért megfelelő kibervédelemre van szükség: jelenleg már Izraelben történik a világ kibervédelmi technológiai befektetéseinek több mint a fele – jegyezte meg.

Bennett kifejtette, hogy személyesen vezeti a nemzeti Covid- munkacsoportot, hogy gyors döntéseket tudjon hozni a változások alapján akár naponta, s ezeket végre is hajtsák, mert „a lassúság vesztést jelent a pandémiával szemben”, és mert nem csak egészségügyi, hanem társadalmi, gazdasági, oktatási, sőt, logisztikai, interdiszciplináris kihívásokkal kell szembenézni.

Izraelben jelenleg mintegy 450 ezer embert, közel a lakosság 5 százalékát tesztelik naponta, s ezért is magas az esetszám. A tesztelések révén azonban elkülöníthetőek a fertőzöttek, és ezzel képesek lassítani a járványt – hangsúlyozta az izraeli miniszterelnök a davosi beszédében.