Janez Jansa: kölcsönös bizalomra lenne szükség a tagállamok között
A menekültek és a migránsok tagállamok közötti elosztása csakis úgy szabályozható, ha az minden tagállam számára elfogadható, így lehet biztosítani a rászorulók áthelyezését a gyakorlatban – jelentette ki Janez Jansa szlovén miniszterelnök kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében.
Janez Jansa az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődött szlovén elnökségének programját ismertetve hangsúlyozta: országa szerint az Európai Unió külső határainak hatékonyabb ellenőrzésére és őrzésére kell törekedni, illetve fontos a tagállamok együttműködése a migráció származási országaival, valamint a tranzitországokkal. Továbbá fontosnak nevezte a jogszerűtlen migráció elleni fellépés fokozását.
Kijelentette: Szlovénia erősíteni fogja a kapcsolatot és az együttműködést a Nyugat-Balkánnal, a régiónak stratégiai jelentősége van az unió számára. Ha az Európai Unió nem tud előre lépni a régió európai integrációs folyamatában, olyan országok fogják ezt megtenni, amelyek más értékekkel rendelkeznek, és más érdekeket képviselnek – figyelmeztetett. Jansa szükségesnek mondta az Európai Unió egyik legnagyobb vívmányát jelentő schengeni térség kibővítését, véleménye szerint Bulgária, Románia és Horvátország „indokolatlanul van várólistán”.
A szlovén kormányfő hangsúlyozta: rendkívül fontos a jogállamiság tiszteletben tartása, és annak világossá tétele, hogy mi tartozik ebbe. E tekintetben kölcsönös bizalomra van szükség a tagállamok között – szögezte le. Kifejtette: annak meghatározására, hogy mi sérti a jogállamiságot és az alapjogok tiszteletben tartását, semleges, független és pártatlan igazságszolgáltatásra van szükség, és arra, hogy ne tartsanak túlzottan sokáig a megkezdett jogi eljárások.
Elmondta továbbá, hogy a szlovén EU-elnökség programjának homlokterében a koronavírus-járvány utáni helyreállítás szerepel, illetve az, hogy az EU javítsa ellenállóképességét nem csak az esetleges járványokkal, hanem a biztonságra és értékekre leselkedő valamennyi veszéllyel szemben is. Eszközökre van szükség, hogy az EU hatékonyan válaszolhasson a kibertámadásokra, fontos a zöld és a digitális átállás támogatása, és az, hogy minden állampolgár azonos jogokkal rendelkezzen az EU-ban – mondta. Elengedhetetlen, hogy az EU biztonságot és a stabilitást garantáljon a szomszédságában, illetve előremutatóan működjön együtt a transzatlanti szövetséggel – tette hozzá a szlovén miniszterelnök.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében egyebek mellett annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsának szlovén elnöksége folytassa a jogállamisággal kapcsolatban megkezdett munkát.
Elmondta, a bizottság még a hónap folyamán közzéteszi második jogállamisági jelentését, amely azonos kritériumok alapján tárja fel a jogállamiság helyzetét minden tagállamban.
A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban von der Leyen fontosnak mondta, hogy Európa megerősítse együttműködését a régióval, mint stratégiai partnerével.
Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában hangsúlyozta: „a kölcsönös tisztelet és egyenlőség nem engedheti meg, hogy a kettős mérce legyen Európa zsinórmértéke”.
Fontosnak nevezte, hogy a szlovén elnökség a jogállamisági mechanizmussal, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel, a hátrányos helyzetűekkel, és kiemelten Európa roma közösségeivel foglalkozzon. Biztosítsa a romák védelmét, biztonságát, javítsa esélyegyenlőségüket, valamint összehangolja a nemzeti roma stratégiákat – tette hozzá a képviselő.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában aggasztónak nevezte, hogy „szakadék van” a szlovén elnökségi programban hangsúlyozott közös értékek, illetve a szlovén miniszterelnök által korábban tett nyilatkozatok között.
Szlovénia és Magyarország állampolgárai az uniós csatlakozáskor a demokrácia, a jogállamiság, a pluralizmus és az átláthatóság értékeire vágytak. Ezek az értékek nem balliberális találmányok, ahogyan egyes populista politikusok képzelik, hanem közös európai, feltétlen és általános értékek – tette hozzá a jobbikos képviselő.
Deli Andor fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott írásbeli hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek során már több soros uniós tanácsi elnökség tűzte zászlajára a bővítés témakörét, de eddig nem volt meg a bátorság és a politikai akarat ahhoz, hogy az EU a Nyugat-Balkánt határozottan magához kapcsolja. A képviselő arra kérte a szlovén elnökséget, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy sikerüljön közös álláspontot kialakítani a bővítés iránt szkeptikus tagállamokkal. Ez kiemelten fontos lenne Szerbia, a térség meghatározó országa vonatkozásában – tette hozzá Deli Andor.