„Nem fogadhatjuk el a fennálló állapotok megváltoztatását katonai erővel, bárhol történjék is ez a világon” – húzta alá Kisida Fumio.

Hirdetés

Japán élesen bírálta Oroszország ukrajnai hadműveletét és csatlakozott a Moszkva ellen hozott nyugati szankciókhoz is. Vietnám azonban, a délkelet-ázsiai országokhoz hasonlóan, eddig igyekezett elkerülni Oroszország közvetlen bírálatát és önmérsékletre, az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartására és tárgyalásos rendezésre intette a konfliktus szereplőit.

Vietnám Oroszország történelmi szövetségesének számít, a vietnámi hadsereg fegyverzete is nagyrészt orosz gyártmányú. Mindemellett szoros kapcsolatai vannak Ukrajnával is, ahol mintegy tízezer vietnámi dolgozik, vagy tanul. Az utóbbi években Vietnám szorosabbra fűzte viszonyát az Egyesült Államokkal is tekintettel Kína területi követeléseire a Dél-kínai-tengeren.

A japán miniszterelnök szintén bírálta Kína ténykedéseit a Dél-kínai-tengeren, ahol a pekingi vezetés mesterséges zátonyokat hozott létre, rajtuk katonai támaszpontokkal alátámasztva területi igényeit a hatalmas áruforgalmat bonyolító térségre, amelynek egyes részeit Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnám szintén magának követel.

Korábban írtuk