Johnson: „nagyszerű új megállapodás született”
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint „nagyszerű új megállapodás” született a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője azonnal elutasította az egyezményt.
A legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek alsóházi szavazataira a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van – csütörtökön szintén azt közölte, hogy a megállapodási tervezetet jelenlegi formájában nem tudja támogatni.
Johnson csütörtöki Twitter-bejegyzése szerint most a londoni parlamenten a sor, hogy szombaton „jusson a Brexit-folyamat végére”, annak érdekében, hogy végre más elsődleges fontosságú feladatokra, köztük a megélhetési költségekre, az állami egészségügyi ellátó szolgálatra (NHS), az erőszakos bűncselekmények elleni fellépésre és a környezetvédelemre lehessen összpontosítani a figyelmet.
A brit kormány már előzőleg bejelentette, hogy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi szombatra a Brexit-folyamat szempontjából kritikus csütörtök-pénteki EU-csúcs megvitatására.
A Downing Street csütörtökön közölte, hogy a kormány a szombati parlamenti ülésen szavazásra bocsátja a Brexit-megállapodást.
A Munkáspárt vezetője szerint a Brexit feltételrendszeréről csütörtökön elért megállapodás még rosszabb, mint az előző miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben kötött eredeti Brexit-egyezmény, amelyet a londoni parlament háromszor elutasított.
Jeremy Corbyn az új megállapodás elérésének bejelentése után közölte: a Labour szerint az egyezség a munkavállalók védelme és jogosultságai szempontjából „lefelé tartó versengést” indíthat el, kockára teszi az élelmiszerbiztonságot, aláássa a környezetvédelmi normákat és lehetővé teszi, hogy a brit állami egészségügyi ellátó szolgálatot (NHS) amerikai magánvállalatok felvásárolják.
Corbyn szerint mindezek alapján a megállapodást vissza kell utasítani.
A Munkáspárt vezetője hozzátette: a legjobb megoldás az, ha a választók mondhatják ki a végső szót egy népszavazáson.
A Munkáspárt és a Demokratikus Unionista Párt támogatása nélkül reménytelen a Brexit-megállapodás parlamenti jóváhagyása, a Konzervatív Párt ugyanis kisebbségben kormányoz, és még a DUP szavazataival együtt is szüksége lenne számos ellenzéki voksra az egyezmény jóváhagyásához.
A DUP azonban csütörtöki nyilatkozatában közölte, hogy „a dolgok jelenlegi állása” alapján nem tudja támogatni a javaslatcsomagot.
Arlene Foster, a DUP vezetője szerint a párt mindenekelőtt a javasolt vámügyi szabályozást veti el, és tisztázatlannak ítéli az áfa-szabályozási javaslatot is.
Foster közölte, hogy a DUP folytatja a munkát a kormánnyal egy olyan észszerű megállapodás érdekében, amely Észak-Írország javát szolgálja, és megvédi az Egyesült Királyság gazdasági és alkotmányos integritását.
Jórészt a DUP ellenállásán bukott el a Theresa May által elért eredeti Brexit-megállapodás is. E megállapodás alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradt volna az EU-val, és Észak-Írországban érvényben maradtak volna az EU egységes belső piacának egyes szabályozási elemei is, ha – illetve amíg – nem sikerül olyan szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, amely ezt feleslegessé teszi.
A brit kormány e hónap elején terjesztette be tervezetét az Európai Uniónak az előző kilépési megállapodás alternatívájaként.
Az ennek alapján csütörtökre elért megállapodás külön 64 oldalas csatolmányt tartalmaz arról, hogy milyen szabályozás alapján folyjon a kereskedelem Nagy-Britannia és Észak-Írország között, annak érdekében, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán – az EU és az Egyesült Királyság majdani egyetlen szárazföldi vámhatárán – kelljen ellenőrzésnek alávetni.
Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezmény egyik fő vívmányaként hosszú ideje nem létezik fizikai ellenőrzés.
A megállapodás alapelvei szerint Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben marad az Európai Unió egyes – főleg áruforgalmi – szabályrendszereinek „korlátozott számú” elemével. Ez azt jelenti, hogy az áruforgalomban érvényesíthető vámjogi eljárásokat nem az ír-északír határon, hanem Észak-Írországban kijelölt beléptető pontokon végeznék el.
E megoldás alapján Észak-Írország az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja maradna, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionálna.
A brit hatóságok a külső országokból Észak-Írországba érkező importra a brit vámtételeket alkalmazhatják, feltéve, hogy az adott importáru nem lép be az EU egységes belső piacára.
Olyan importtételek esetében azonban, amelyekről nem lehet kizárni, hogy megjelennek az Európai Unió belső piacán, a brit hatóságok az EU vámtételeit kötelesek alkalmazni.
Ha a megállapodást szombaton nem sikerül elfogadtatni a brit parlamentben, Boris Johnsonnak egy nemrégiben elfogadott törvény alapján aznap kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
A BBC által csütörtökön idézett, név nélkül nyilatkozó brit kormányforrás szerint azonban Johnson azt fogja kérni a csütörtök-pénteki EU-csúcson az uniós állam- és kormányfőktől, hogy utasítsanak el minden olyan kérést, amely a Brexit halasztását célozza.