Fotó: MTI/EPA/Pool/Neil Hall, archív, illusztráció
Hirdetés

Boris Johnson hétfői kampánykörútján a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: az erről szóló törvényjavaslat készen van, és csak arra vár, hogy az új parlament elfogadja.

A brit igazságügyi minisztérium már előző nap közölte, hogy a kormány sürgősséggel felülvizsgálja a súlyos bűncselekményekért elítéltek próbaidős szabadlábra helyezésének szabályozását.

A bejelentés előzményeként kiderült, hogy a London belvárosában pénteken elkövetett késeléses terrortámadás tettese a terrorcselekmények előkészülete címén rá kirótt 16 évnyi börtönbüntetés felének letöltése után szabadult.

Usman Khan a London híd közelében elkövetett támadásban két embert megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök lelőtték.

Hétfői nyilatkozatában Johnson kijelentette, hogy a tervezett szigorítással megszűnik a súlyos, erőszakos bűncselekményekért elítéltek idő előtti elengedésének automatikus lehetősége.

„Sajnos azzal a problémával kell szembenéznünk, hogy túl sok elítélt szabadul rá utcáinkra, és ezzel foglalkoznunk kell” – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Hozzátette: nem hiszi, hogy elégséges volt az a nyolc év, amelyet Usman Khan, a pénteki merénylet elkövetője börtönben töltött a rá kirótt 16 év szabadságvesztésből, tekintettel arra, hogy milyen súlyos bűncselekményekért vonták felelősségre.

Usman Khant azért ítélték 2013-ban 16 év börtönre, mert a vád szerint két társával együtt az al-Kaida terrorhálózat szimpatizánsaként egyebek mellett a Londoni Értéktőzsde és angliai pubok ellen terveztek robbantásos merényleteket, illetve dzsihadista kiképzőtábort akartak létesíteni Pakisztánban.

Az ítélet alapján Khan minimum 8 év letöltése után kerülhetett volna feltételesen szabadlábra, azonban már tavaly decemberben elengedték próbaidőre, figyelembe véve a vizsgálati fogságban töltött időt is.

Boris Johnson már a hétvégén is nyilatkozott az idő előtti szabadlábra helyezések ügyéről.

A BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: „valószínűleg 74 körül” lehet azoknak a száma, akiket terrorizmus miatt ítéltek börtönbüntetésre, de Usman Khanhoz hasonlóan büntetésük letelte előtt elengedték őket.

Johnson „képtelenségnek és visszataszítónak” nevezte, hogy Usman Khan mindössze nyolc év letöltése után szabadlábra került.

A szigorítási tervekről a brit kormányfő elmondta: a terrorizmushoz kötődő súlyos bűncselekmények esetében a kormány szándéka szerint kötelező módon legalább 14 évi börtönbüntetést kell kiróni az elkövetőkre, és lehetővé kell tenni, hogy egyes esetekben a terrorcselekményekért elítéltek soha ne kerülhessenek szabadlábra.

Johnson hozzátette: a tervezett szigorítások alapján a terrorcselekményekért és az egyéb, szélsőséges indíttatású bűncselekményekért megállapított börtönbüntetéseket az elítélteknek az utolsó napig le kell majd tölteniük, kivétel nélkül.

A konzervatívok a választási kampány keretében hétfőn új határbiztonsági terveket is ismertettek.

Ezek közé tartozik, hogy a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után tervezett átmeneti időszak lejártával – vagyis várhatóan 2021 januárjától – az Európai Unióból érkezőknek is előzetesen ki kell majd tölteniük egy online beutazási formulát, és útlevéllel léphetnek majd be az Egyesült Királyságba.

Az uniós országokból érkezők jelenleg személyazonossági igazolvánnyal is átléphetik a brit határt.

A tervezett elektronikus utazási engedélyezési rendszer – Electronic Travel Authorisation (ETA) – keretében a brit belügyminiszternek lehetősége lesz megtagadni a beutazást azoktól az EU-állampolgároktól, akiket súlyos bűncselekményekért elítéltek hazájukban vagy máshol.

Priti Patel belügyminiszter a tervezetet ismertető nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy jelenleg drogok és lőfegyverek áramlanak a brit utcákra Európából, erőszakcselekményeket és szenvedélybetegségeket táplálva, emellett „tudjuk, hogy a szabad mozgás lehetőségét kiaknázva terroristák is beutazhattak” Nagy-Britanniába.