Hirdetés

Jourová szerint a magas részvételi arány – amelyet az elmúlt 25 év rekordjának nevezett – bizonyította az európai politikai dimenzió fejlődését. Bejelentette, hogy a jövő héten az Európai Bizottság az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet fogad el, amelynek célja a demokrácia ellenállóbbá tétele a jelenkor kihívásaival szemben. Elmondta, hogy a terv fontos részét képezi az állampolgárok független, manipulációtól, külföldi beavatkozástól és dezinformációktól mentes tájékoztatása. Hozzátette, hogy a bizottság részéről jogalkotási javaslatokat fognak beterjeszteni az európai pártok politikai hirdetései finanszírozásának átláthatóságával kapcsolatban.

Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője szerint a jelentés az önreflexió leple alatt egy föderális alapon működő Európai Unió ideológiáját promotálja, és előre meg akar ágyazni az Európai Unió jövőjéről szóló vita eredményeinek. Hangsúlyozta: fontos beszélni az EU jövőjéről, azonban nem az intézményi kérdésekre kell koncentrálni, mert az ideológia vitákba torkollhat. Ehelyett pragmatikusabb hozzáállást kell szorgalmazni, és az európai polgárokat igazán érdeklő kérdéseket – például az unió globális szerepét, a versenyképességet, a demokráciát, a munkahelyteremtést – kell előtérbe helyezni.

Véleménye szerint a transznacionális/páneurópai listák és a csúcsjelöltség csupán álkérdések, olyan felesleges dolgok, amelyek akár meg is oszthatják az Európai Uniót. Aláhúzta: a realitás talaján kell maradni – főleg egy olyan időszakban, amikor az Európai Parlament jogszerű működtetése nehézséges -, és az európai polgárok érdekeit kell szolgálnunk.

Vincze Lóránt, a Romániai Magyarok Szövetségének (RMDSZ) képviselője azt mondta felszólalásában, hogy a jelentés „sajnálatos módon” erőfeszítéseket tett a transznacionalista/páneurópai listák felélesztésére, amelyet az EP már egyszer elutasított. Véleménye szerint az EP olyan politikai intézmény, amelyet az állampolgárok nem éreznek közel magukhoz, és nem lenne előrelépés, ha olyan jelöltekre kéne szavazniuk, akiket nem ismernek, és nem ismerik sem a kultúrájukat sem a nyelvüket. „Az ilyen listák, emellett, a nagy pártoknak és a nagy tagállamoknak kedveznek csak” – tette hozzá. A kedden bemutatott jelentésről szerdán szavaz az Európai Parlament.

Korábban írtuk