Fotó: ShutterStock (archív)
Hirdetés

„Semmilyen Polexit nem lesz, ez propagandisztikus találmány, amelyet sokszor alkalmaztak velünk szemben” – reagált Kaczynski az ellenzék által többször megfogalmazott vádakra a PAP hírügynökségnek adott interjúban.

A kormány „egyértelműen az EU-ban látja Lengyelország jövőjét” – húzta alá a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, kormányfőhelyettes.

Az EU szerinte válságban van, a PiS pedig határozottan kiáll azért, hogy ezt megoldják. Kifogásolta, hogy az uniós alapszerződéseket „nagyrészt nem tartják be, vagy (az egyes tagállamok elleni támadások) apropójaként használják fel őket”. További kifogásként emelte ki Kaczynski, hogy az EU-ban nagyon drasztikusan sértik a tagállamok egyenlőségének elvét, és a legerősebb államok – különösen Németország – eszközként használják az Uniót.

Ezt el kell utasítani, az uniós alapszerződéseken úgy kell módosítani, hogy radikálisan megnehezítsenek különféle visszaéléseket – hangsúlyozta.

Korábban írtuk

Az Európa jövőjéről szóló uniós vita során Varsó „az ott kirajzolódóhoz alternatív tervet akar bemutatni” – jelezte Kaczynski, hozzátéve: a PiS-nek erről világos elképzelései vannak, amelyek megvalósítása feltehetőleg nem lesz egyszerű, többéves folyamatról lehet szó.

„Az EU-ban akarunk lenni, egyúttal szuverén államként akarunk megmaradni” – folytatta a PiS elnöke. Ennek kapcsán szorgalmazta az uniós alapszerződések nagyon pontos betartását, ezen belül az EU-ra átruházott, a külkapcsolatokra és a gazdasági ügyekre vonatkozó hatáskörök megkülönböztetését a tagállamok kizárólagos hatáskörében maradt területektől. Az utóbbiak között említette az igazságügyet, amely „nem lehet az olyan beavatkozások tárgya, mint amilyenek jelenleg történnek” – hangsúlyozta.

Szorgalmazta azt is, hogy az alapszerződések pontosítása révén „kijavított EU-ban” be kell tartani a tagállamok egyenlőségének elvét. „Ha valamit szabad tenni az egyik államban, ez azt jelenti, hogy mindegyikükben megengedett” – húzta alá Kaczynski.

A PiS vezette kormány többször a „kettős mérce” alkalmazásaként értelmezte azokat a bírálatokat, amelyek az általa folytatott reformokat, köztük az igazságügyi reformot az uniós szervek részéről érték. Több lengyelországi reformmegoldás esetében Varsó azzal érvel, hogy ezeket más EU-tagállamokban is alkalmazzák anélkül, hogy Brüsszel kifogásolta volna őket.