Klaus Iohannis államfő a román nemzet egyesítése során hősi halált halt katonák és a koronavírus-fertőzésben elhunyt román állampolgárok emlékére helyezett el koszorút az 1922-ben emelt – a román hadsereg első világháborús véráldozata és katonai sikerei előtt tisztelgő – bukaresti diadalívnél.

Hirdetés

Ünnepi beszédében rámutatott: minden korosztálynak vannak hősei. Ahogy ma az 1918-as román nemzetegyesítés és az 1989-as rendszerváltás megvalósítói előtt tiszteleg az ország, úgy évek múltán azokról az orvosokról, ápolókról és mentőkről is büszkén fognak megemlékezni, akik a mostani egészségügyi válságban az első vonalban harcolnak a járvány ellen – mondta.

Iohannis a közjóért összefogó civil társadalomnak és a feladatukat a járvány közepette önfeláldozóan teljesítő rendfenntartóknak és katonáknak is köszönetet mondott. Az elnök ugyanakkor arra emlékeztette polgártársait, hogy vasárnap ők is hallathatják hangjukat, hiszen december 6-án alkalmuk lesz „tisztességesebb, dolgosabb, jobb” parlamentet választani.

A hírtelevíziók által élőben közvetített ünnepségen a díszszázad katonái maszkot viseltek, egymástól egyméteres távolságot tartva sorakoztak fel. Iohannis is egészségügyi maszkban mondta el ünnepi beszédét.

Korábban írtuk

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.

A Romániában „Nagy Egyesülésként” emlegetett történelmi esemény színhelye, Gyulafehérvár két hete vesztegzár alá került, amelyet hétfőn újabb hét napra meghosszabbítottak. A döntést a továbbra is magas – a lakosság 8,29 ezrelékének megfelelő – utóbbi kéthetes fertőzési arány mellett éppen a nemzeti ünneppel indokolta a Fehér megyei kormánybiztos: a karantén meghosszabbításával azt a fertőzési többletkockázatot akarták elkerülni, amelyet a nemzeti ünnep alkalmával várható nagyszámú közönség Gyulafehérvárra érkezése jelentett volna a város számára.