Kavics a cipőben

Még a magyar kormányzat számára is pár perces zavart okozott ez az akció, a közvélemény jelentős része pedig úgy érezte, hogy ezzel vége a visegrádi szövetségnek. Hiszen a Gowin-féle akció azt mutatta, mintha Varsó különmegállapodásra törekedne Brüsszellel, cserben hagyva ezzel Budapestet az igencsak súlyosnak tűnő, többdimenziójú uniós költségvetési vitában.

A hazai média még mindig nem tisztázott azonban néhány igencsak fontos dolgot. Többek között azt, hogy Jarosław Gowin nem a lengyel kormány véleményéről beszélt, bár úgy tett, mintha erről lenne szó. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában is szóba került a kérdés, de ő csak annyit mondott, hogy Budapest és Varsó álláspontja továbbra is szilárd a költségvetési vita és az azzal kapcsolatos vétó ügyében. Ezt egyébként sietett bejelenteni a lengyel kormányszóvivő is.

Hát akkor mit akart Jarosław Gowin? A most 59 éves politikus szülei részt vettek a Szabadság és Függetlenség nevű illegális kommunistaellenes mozgalomban, és ebben a szellemben nevelték fiukat is. Gowin a krakkói Jagelló-egyetemen végzett, majd tanult Cambridge-ben is. Politikai pályája a Donald Tusk nevével fémjelzett Polgári Platformban (PO) virágzott ki, onnan került a szejmbe, 2011 és 2013 között pedig a PO kormányának igazságügyi minisztere is volt. Számos esetben keveredett vitába saját pártjával és kormányával is, a feszültségek egyik sarokpontját éppen konzervatív nézetei jelentették, amelyek egyre kevésbé illettek a liberális mátrixba helyezkedő PO ideológiájához.

Gowin 2015-ben saját pártot alapított Egyetértés néven. Ez egy kicsi politikai tömörülés volt, jellemző, hogy Gowin a tavalyi lengyelországi választáson a PiS (Jog és Igazságosság) listáján jutott be a parlamentbe. Első jelentősebb vitája a PiS-t vezető Jarosław Kaczyńskival az idei, tavaszra tervezett államfőválasztás kapcsán robbant ki. Gowin és az Egyetértés ugyanis ellenezte a PiS által javasolt levélszavazásos módszert. Csak több pengeváltás után tudott a két pártvezető megállapodni végül, elméletileg ez Gowin politikai vereségét jelentette, hiszen ő pont e vita kapcsán akarta bizonyítani az Egyetértés jelentőségét. Hasonló vita zajlott a Jog és Igazságosság, illetve az Egyetértés között az állatvédelmi törvény megalkotása kapcsán is.

Kormányzati körökben, de a konzervatív politikai táborban is nyílt titoknak számított, hogy Gowin a PiS élére törekszik, hiszen várható, hogy napirendre kerül a hetvenedik életévét betöltő Jarosław Kaczyński utódlása. A lengyel ellenzék Gowinnak drukkolt, nemcsak a tékozló fiú hazatérését várva, de reményt látva a kormányzó PiS csillaghullására.

A Gowin-féle partizánakció elbukott ugyan, de ismét felhívta a figyelmet arra, hogy paradigmaváltásra lenne szükség a V4 politizálásában. A visegrádi államokban sokan ugyanis még mindig komolyságot képzelnek a brüsszeli nyilatkozatokba, ezúttal a kereteiben is homályos jogállamisági definícióba. Pedig az uniós elit már rég átlépte a jog határait, illetve a jog erejét az akaratéra cserélte fel. És ezzel a V4 is csak saját akaratának erejét tudja szembeállítani.

Nincs bizonyíték arra, hogy Gowint befolyásolták-e valamivel Brüsszelből. A miniszterelnök-helyettes akciójával a maga érdekeit követi, saját ambícióit akarja kielégíteni. Sőt, a lengyel vagy magyar társadalomnak is vannak olyan rétegei, amelyek inkább felvállalnának egy rossz kompromisszumot Brüsszellel, mint a vita és a szembenállás feszültségét. Brüsszel, ahogy Orbán Viktor is utalt rá pénteki rádióinterjújában, a lengyel–magyar vétó kijátszására készül, szó sincs tehát arról, hogy kőbe vésettnek tekintené az unió alapszerződését. Gowinban is csak egy olyan politikust láthatott meg Brüsszel, akivel sikerülhet meglazítani a V4 eresztékeit. Sosem tagadta az uniós elit, hogy a V4 kavics a cipőjében.