A Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón a kormányfő emlékeztetett: pénteken kellett volna lemondania a miniszterelnöki tisztségről, de a csütörtök esti koalíciós ülésen a pártelnökök a folytatás mellett döntöttek. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségét is betöltő Ciuca hozzátette: a koalícióban az a megállapodás született, hogy a tanügyi sztrájk lezárásáig tisztségben marad.

Hirdetés

A parlamenti helyek több mint kétharmadával rendelkező nagykoalíció pártjai még a Ciuca-kabinet beiktatása előtt, 2021 novemberében megállapodtak abban, hogy a 2024-es választásokig hátralévő három év félidejénél a liberális kormányfő átadja helyét a szociáldemokraták kormányfőjelöltjének.

Pénteken Ciuca kifejtette: pártja a politikai stabilitás megteremtése érdekében lépett nagykoalícióra másfél éve a szociáldemokratákkal és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), és így sikerült minden válságot kezelni, megfékezni az energiaárakat és az inflációt. A mostani társadalmi feszültségek azonban nem teszik lehetővé, hogy az eredeti megállapodásnak megfelelően, másfél év után pénteken lemondjon miniszterelnöki tisztségről, mert a sztrájkoló szakszervezetekkel mindaddig folytatni kell a tárgyalásokat, amíg meg nem tudnak állapodni.

A tisztség várományosaként Marcel Ciolacu elmondta: a döntést közösen hozták meg, mivel a politikai tárgyalások előtt fel kell vállalni a társadalmi problémák megoldását. A szociáldemokrata politikus szerint a koalíció pártjai prioritásnak tekintik az oktatási rendszerben és az egészségügyben felhalmozódott gondok kezelését, a „politikai vetésforgó” időzítéséről pedig szintén közösen fognak megállapodni.

Kelemen Hunor hangsúlyozta: a kormánykoalíció tagjai ismerik a problémákat, és meg is oldják őket, de ez csak fokozatosan történhet. Az RMDSZ elnöke szerint az utóbbi időben egymást érték a válságok: a koalíció „egyik kezével tüzet oltott, másik kezével építkezett”, ezért van értelme a kormányzásnak. Kifejezte meggyőződését, hogy szakaszokra bontva a mostani társadalmi gondokat is orvosolni tudják, és az évtized végéig Románia korszerű és működőképes közszolgáltatásokkal rendelkező országgá válik.

Romániában hétfő óta sztrájkolnak a pedagógusok, akik utcai demonstrációkon követelnek legalább 25 százalékos bérfejlesztést, valamint törvényi garanciát arra, hogy béreiket a továbbiakban az infláció mértékében emeli a kormány. Munkakonfliktust jelentett be a több mint százezer tagot képviselő Sanitas egészségügyi szakszervezet is, ami még nem sztrájkot, de annak előrejelzését jelenti, és a közigazgatásban dolgozók érdekképviseletei is munkabeszüntetést helyeztek kilátásba.

A román kormány azonban néhány hete takarékossági intézkedéseket jelentett be, mert a költségvetési bevételek – a magas infláció és a fogyasztás visszaesése miatt – elmaradtak a tervezettől, és félő, hogy az amúgy is túlzott deficiteljárás alatt lévő ország nem tudja tartani a 2023-ra kitűzött 4,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt.

Korábban írtuk