Kim Dzsong Un észak-koreai vezető óva intette az ország propagandistáit attól, hogy túlzott személyi kultuszt építsenek köré – jelentette a KNCA észak-koreai hírügynökség, dél-koreai elemzők azonban hétfőn rámutattak arra, hogy korai lenne a propagandában beállt változást az enyhülés jelének tekinteni.

Fotó: MTI/EPA/Kham, archív

Fotó: MTI/EPA/Kham

A személye körüli kultusz enyhítésére tett igyekezet újabb jelének vélik Kim Dzsong Un észak-koreai vezető múlt heti levelét, amelyet a központi propagandairoda dolgozói országos konferenciájának küldött. A levélben – amelyet a KNCA is közzétett – Kim Dzsong Un felszólította a küldötteket, „ne misztifikálják túl az alakját, mert az ilyesmi csak elfedi az igazságot”.

Csong Szung-Csang, a koreai kultúrával foglalkozó, dél-koreai Szedzsong Intézet igazgatóhelyettese szerint Kim Dzsong Un a nagyapját, az észak-koreai állam megalapítóját, Kim Ir Szent igyekszik utánozni azzal, hogy látszólag barátságosabb, emberközelibb képet igyekszik magáról kialakítani. Ez figyelemre méltó ellentétben áll apja, Kim Dzsong Il közismert tulajdonságával, hogy távolságtartó volt a néppel.

Bár elemzők úgy vélik, a mostani utasítás jól illeszkedik a vezető új képének kialakítására tett erőfeszítésekbe, óva intenek attól is, hogy ezt komolyabb, a rezsimben bekövetkező változások kezdetének tartsák. Rámutattak arra is, hogy noha Kim Dzsong Un 2011-es hatalomra jutásával valóban átalakult a propaganda, az első számú vezető képe még ma is mindennap látható a pártlap címoldalán. Hozzáteszik azt is, hogy az újabb utasítás nem sokkal Kim Dzsong Un és Donald Trump amerikai elnök sikertelen februári csúcstalálkozója után érkezett, ami után elképzelhető, hogy Phenjan a belpolitikai hangsúlyt újra az önellátásra – az észak-koreai politika egyik talpkövére – helyezi majd.

Az észak-koreai propaganda mindig félistenekként kezelte az ország vezetőit, és egyebek mellett mind az alapító Kim Ir Szennek, mind fiának, Kim Dzsong Ilnek több csodatételt tulajdonít. A személyi kultusz a Kim-dinasztia pozíciójának megszilárdítását szolgálja a világtól szinte teljesen elzárt diktatúrában, ahol a vezetők bármilyen jellegű bírálata halálbüntetést vonhat maga után.