Észak-Korea május 31-én tett kísérletet arra, hogy felbocsásson egy kémműholdat az űrbe, de az eszközt szállító hordozórakéta a Sárga-tengerbe zuhant. Az eset riadalmat és heves bírálatokat váltott ki Dél-Koreában és Japánban.

Hirdetés

Mindkét ország arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea lépése ellentétes azokkal az ENSZ BT határozatokkal, amelyek tiltják számára, hogy kísérleteket hajtson végre bármilyen hatótávolságú ballisztikus rakétával. Ezek a fegyverek ugyanis ugyanazon a technológián alapulnak, mint az űrrakéták.

Kim Jo Dzsong azt mondta: „Nagyon elégedetlen vagyok azzal, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) ilyen gyakran kéri számon a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságon, amiért szuverén nemzetként gyakorolja jogait”. Egyben bírálta azt is, hogy az ülést az „Egyesült Államok kérésére” hívták össze. Kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács Washington „politikai mellékágaként” működik, és beavatkozik országa belügyeibe.

Kim Jo Dzsong hangsúlyozta, hogy országa szeretné megismételni azokat a műholdindításokat, amelyeket Phenjan stratégiai prioritásnak tekint a térségben lévő amerikai katonai jelenléttel szemben.

Korábban írtuk

Észak-Korea „továbbra is proaktív intézkedéseket fog tenni, hogy szuverén nemzetként gyakorolja minden törvényes jogát, beleértve a katonai felderítő műholdak indításának jogát” – jelentette ki.

Elemzők azonban rámutatnak arra, hogy jelentős technológiai különbség van az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) kifejlesztése és felbocsátása, valamint egy rakéta űrbe juttatása között. Arra is figyelmeztettek, meg kell akadályozni, hogy az észak-koreai rezsim műholdakat telepítsen a világűrbe, mert ez megkönnyítené számára az amerikai és dél-koreai erők célba vételét.