Alig indult el az év, máris több súlyos incidens köthető a német antifához: kis híján agyonvertek egy AfD-s politikust, bomba robbant a párt székháza mellett, mindez pár nap leforgása alatt. Az agresszív szélsőbalos szervezet ráadásul részben állami jóváhagyással működik, és ami még aggasztóbb, egyes tagjai már a magyar fővárosba is elutaznak, ha balhéra van kilátás.

Fotó: MTI/EPA (archív, illusztráció)

Fotó: MTI/EPA

Csaknem agyonverte az AfD brémai tartományi vezetőjét három ismeretlen símaszkos. Frank Magnitz hazafelé ment, amikor megtámadták, és csupán a szerencséjének köszönheti, hogy egy építőmunkás közbelépett, különben rosszabbul is járhatott volna. Három nappal korábban az ellenzéki párt irodájánál robbant a bomba a Szászország tartományi Döbelnben, a rendőrség politikai bűncselekmény gyanújával indított eljárást. Megrongálódott a földszinti, utcafronti irodahelyiség portálja, a szomszédos épület és két autó, személyi sérülés itt még nem történt. Nem ezek voltak az első támadások az AfD ellen, korábban képviselők autóit és a párt számos irodáját is megrongálták.

– Az antifa áll ezek mögött az akciók mögött – véli Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. Szerinte erre utal a támadók ruházata, és persze az a tény is, hogy egy szélsőbaloldali antifasiszta csoport néhány nappal a támadás után magára vállalta az erőszakos cselekményt. A szakértő szerint bár a robbantás ügyében nincs még gyanúsított, egyértelmű, hogy a szélsőbalos csoportok rendelkeznek az ehhez szükséges felszereléssel és tapasztalattal. De kik ők, és miért nem lép fel ellenük komolyabban a rendőrség? Miért mentegeti őket a main­stream média? És számunkra még fontosabb kérdés: mit keresnek falragaszaik Budapest utcáin?

Soha többé Németországot!

Az antifa aktivistái elsősorban a globális kapitalizmus ellenfeleinek tartják magukat, és ennek megfelelően rendre igyekeznek szétverni a nagyhatalmak csúcstalálkozóinak otthont adó városokat. Így járt például 2017-ben Hamburg is, ahol a G20-csúcs miatt borították lángba az utcákat. A több napon át tartó összecsapásokban közel kétszáz rendőr sérült meg. A baloldali randalírozók kövekkel, palackokkal dobálták és tűzijáték-rakétákkal támadták a rendőröket, épületek felújításához használt állványokból és hulladékból barikádokat emeltek, gyújtogattak. Sőt, jelzőrakétákkal kis híján egy rendőrségi helikoptert is lelőttek. A rend­őrség végül – több mint húszezer rendőr bevetésével – visszaszorította az erőszakos tömeget, miközben a sértődött aktivisták túlzott rendőri brutalitásról beszéltek. Felháborodásuk annak tükrében érthető, hogy más esetekben sokkal kesztyűsebb kézzel bántak velük a rendfenntartók.

A fekete csuklyás szélsőbalosoknak sűrűn kinyílik a bicska a zsebében, a szó legszorosabb értelmében. A kapitalizmuson túl hadilábon állnak a rasszizmussal, a nacionalizmussal, a homofóbiával és iszlamofóbiával, miközben szélsőségesen támogatják a bevándorlást. Ezért a jobboldali, migrációt korlátozni kívánó AfD születése óta a célkeresztjükbe került. Akit ellenségnek tekintenek, annak nem ritkán a házába is betörnek, és szétverik a berendezést, amivel aztán az interneten is eldicsekszenek. Ráadásul korántsem biztos, hogy az áldozat jól teszi, ha bemegy a rendőrségre feljelentést tenni, hiszen akár az is előfordulhat, hogy őt veszik elő a rendőrök. Annyi bizonyos, hogy a német belügyminisztériumban tudnak a súlyosodó helyzetről, egyik tanulmányukban ott áll feketén-fehéren, hogy a szélsőbaloldaliak egyre sűrűbben hajtanak végre célzott verbális vagy fizikai támadást minden olyan politikus vagy közéleti szereplő ellen, aki az ő megítélésük szerint „szélsőjobboldali”. Az AfD 2017-es kölni kongresszusára például a rendőrség 50 ezer antifa érkezésével számolt, köztük külföldi aktivistákkal. A párt legtöbb rendezvényét igyekeznek ellehetetleníteni, a tavalyi augsburgi kongresszusukat ráadásul az is nehezítette, hogy több helyi hotel is visszautasította az AfD-s politikusok elszállásolását, egy részük azért, mert nem akartak a radikális baloldali aktivisták célkeresztjébe kerülni. Egy magdeburgi pártgyűlés során pedig egy véletlenül arra járó idős embert támadott meg nyolc-tíz, baseballütőkkel felfegyverkezett símaszkos antifa, mivel a jobboldali párt egyik tagjának hitték. Az AfD utcai rendezvényeire rendre rászerveznek valamilyen ellendemonstrációt, ahova természetesen úgy érkeznek, hogy adott esetben szét is tudják verni a nemzetieket, vagy csak egyszerűen azt skandálják, hogy „Nie! Nie! Nie wieder Deutschland!” vagyis „Soha! Soha! Soha többé Németországot!”.

Bizarr koalíció

Rasszizmus, szexizmus elítélése, migráció támogatása – mindez találkozik a jelenlegi német politikai elit nézeteivel, sőt a német közvélemény balra tolódott tömegeinek érzéseivel is. A politikusok tehát nemritkán asszisztálnak az erőszakos elkövetők tetteihez, parlamenti ellenzékük ellehetetlenítéséhez, szimpatizánsaik megfélemlítéséhez. Ahogy nyilván az sincsen ellenükre, hogy az antifa blokkol minden olyan megmozdulást is, amely a migrációval kapcsolatos kritikát fogalmazna meg. Tavaly Berlinben például megakadályozták, hogy nők az erőszakoskodó migránsok miatt demonstráljanak, amit ráadásul még meg is köszönt nekik a rendőrség a Facebook-oldalán. A berlini Antifasiszta Sajtóarchívum és Oktatási Központ által üzemeltetett Rechtesland.de című oldal az AfD-hez kapcsolódó csoportokat, konzervatív és keresztény szervezeteket, sőt magánszemélyeket is listáz. Méghozzá úgy, hogy a honlapon található térkép segítségével pontosan behatárolható a címük, amivel támadásnak teszik ki őket – és ehhez állami támogatást kapnak, nem is keveset. Az i-re a pontot a fősodratú média, köztük az állami hírcsatornák  teszik fel, amelyek a szélsőbalos őrjöngéseket bagatellizálni próbálják, vagy a nácik miatti jogos felháborodásként tálalják.

A bíróságok egyébként elvétve hoznak komolyan vehető ítéleteket az antifák ellen, a tessék-lássék intézkedéseknek pedig semmi visszatartó erejük nincs. Január 19-én Berlinben az antifa a Humboldt Egyetemen fog fejtágítót tartani Hogyan nyerhetünk?  címmel – hoz aktuális példát Georg Spöttle. A szakértő szerint ez is azt mutatja, hogy a vezető pártok szemében már szalonképesek lettek a szélsőbalosok, akik elvégzik helyettük a piszkos munkát. Ennek a bizarr koalíciónak a gyökerei messzire vezetnek vissza, ékes példája ennek Hamburg Schanzenviertel nevű negyede, amely a radikális baloldal hírhedt központja. Itt található egyebek mellett a Rote Flora, vagyis Vörös Flóra nevű egykori színház, amelyet még 1989-ben kaparintottak meg szélsőbalos, önkényes házfoglalók. A városvezetés pedig nemcsak hogy békén hagyta őket, egy alapítványon keresztül inkább megvásárolta az épületet, sőt pénzzel is támogatja az ott tanyázó balosokat.

Fotó: MTI/EPA

Fotó: MTI/EPA

Soros lesújtó ökle

Noha olyan mértékű állami hátszelet sehol nem kap az antifa, mint Németországban, Európa-szerte hallani a balhéikról. Olaszországban nagyon erős és népes szervezetet építettek fel, amit gyakran mozgósítanak is. Mostanában leginkább azért, hogy a migránsok beengedése mellett tüntessenek, ilyen esetekben rendre összecsapnak a rendőrséggel is. Célkeresztjükben ott vannak a jobboldali civil szervezetek, de villámgyorsan a helyszínen termettek akkor is, amikor migrációellenes aktivisták barikádozták el az Échelle-hágót a francia–olasz határon. Görögországban a szélsőbalosok szinte minden évben feldúlják a fővárost, Svédországban leginkább azokat vegzálják, akik felszólalnak a migráció ellen. Ausztriában gyorsan aktivizálták magukat, amikor hivatalba lépett Sebastian Kurz kancellár. A bevándorlást ellenző új kormány ellen több tüntetést is szerveztek az antifák, akik egyébként a választás napján is demonstráltak.

Közép-Európában kevésbé tudtak megerősödni, Lengyelországban például gyakran szerveznek akciókat, de nem tudnak akkora erőt felvonultatni, hogy a nyugati városokban látott káoszhoz hasonlót kreáljanak. Hazánkban szerencsére még ekkora bázisuk sincs, újabban ellenzéki tüntetésszervezők próbálkoznak az importálásukkal, de számottevő tömeget mindeddig nem tudtak összeverbuválni. 2017 tavaszán például hiába érkeztek szervezetten, buszokkal, autókkal Röszkére, hogy Gulyás Márton csapatával együtt a határzár ellen demonstráljanak, együtt sem voltak nyolcvannál többen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy veszélytelenek lennének, ha nagyobb létszámban utaztatnák őket, akkor a balhé is nagyobb lenne. Márpedig Georg Spöttle arra hívja fel a figyelmet, hogy a mostani budapesti tüntetésekre is érkezett erősítés, méghozzá egyenesen Németországból, legalább is a belvárosban kiragasztgatott matricák erről árulkodnak. „Szolidaritás a jobboldali uszítás ellen”, „Fiatalok a jobboldal ellen, Jéna”, „Több színes tüntetést”, ez áll a kifosztott üzlet fotóját ábrázoló matricán. Na meg a „Húzzuk ki a nácik fogát” szlogen is magáért beszél.

A szakértő szerint nyilvánvaló, hogy az antifa és társszervezetei is itt voltak Budapesten, hogy erősítsék a tüntetést. Hozzátette, ebben lát némi veszélyt, elvégre az antifát az amerikai sajtó már egy ideje Soros magánhadseregeként emlegeti, így benne van a pakliban, hogy ha a budapesti tüntetések elkezdenek kifulladni, a spekuláns közülük toboroztat erőszakosabb tüntetőket. Mivel az erőszakosabb tüntetések, égő autók stb. erősebb képet mutatnak majd a CNN-en vagy a New York Times lapjain. Spöttle szerint egy erőszakhullám esetében nyilván a rendőrség is más taktikát alkalmaz majd, szóval a rendőri erőszakot bemutató felvételekkel is lehet majd manipulálni a közvéleményt.