Hirdetés

Limburgban egy 34 éves tunéziai férfi fényes nappal, a nyílt utcán szándékosan elgázolta volt feleségét. Egy járókelő az asszony segítségére sietett, de az elkövető pisztollyal megfenyegette.

Amikor a súlyosan sérült nő az utcán feküdt, és az életéért küzdött, a férfi teljes lelki nyugalommal odament az autójához, kinyitotta a csomagtartót, és kivett belőle egy fejszét. Két kézzel ragadta meg a nyelét, teljes erőből, vad dühvel többször, legalább ötször lesújtott, szinte teljesen lefejezte az asszonyt, aki a helyszínen életét vesztette. Az egyik szemtanú tizen­nyolc másodperces videója azóta bejárta a világot. Nemcsak a brutális kegyetlenség keltett döbbenetet, az élve lefejezés, hanem az a különös nyugalom is, ahogy a gyilkos a tettét véghez vitte. Nem nézett körül, hogy fényes nappal meglátja-e valaki, vagy hogy nincs-e rend­őr a közelben. Úgy viselkedett, mint aki jól végezte dolgát. Szinte elégedett volt!

A hatóságokat nem az ügy maga, hanem az foglalkoztatta, hogyan lehet elrejteni a nyilvánosság elől a barbár gyilkos származását. Újra előjöttek a német sajtóban gyakori szószerkezetek. A Bild szerint például „egy migrációs hátterű német férfi lesújtott a feleségére, aki olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. Két gyermeküket most pszichológusok kezelik.” A lap, miután több szemtanú is látta, mi történt, megírta, hogy fejszével sújtott le a férfi. Mély hallgatás övezte viszont a tettes kilétét és származását, illetve a közvéleményt sokkoló gyilkosság körülményeit. A nyugat-hesseni rendőrség hivatalos megkeresésre az üggyel kapcsolatban az alábbi kioktató választ adta: „Ha már ennyire érdekli, a 34 éves férfi német állampolgár. Németországban született és itt nőtt fel, de a neve nem német. Nem világos, hogy ennek mi köze van az eljáráshoz” – olvasható a rendőrség válaszában.

Egy arab fordítónak, Imad Karimnak köszönhetően az arab nyelvű sajtóból derült ki, hogy a 34 éves elkövető tuné­ziai származású. Imad Karim lefordította, hogy a tunéziai külügyminisztérium azonosította a tettest. A gyilkos neve tehát ismertté vált, mint ahogy az is, hogy egy vendégmunkás család fiaként ő már Németországban született és járt iskolába. Így születésétől fogva német állampolgár. Az arab sajtó részletesen beszámolt a gyilkosság körülményeiről. Eszerint a család egy kis tunéziai városból, Buszalimból származik. Az elkövető drogfüggő és erőszakos, és már a házasságuk kezdetétől verte, halállal fenyegette a feleségét. Az áldozat két közös gyermekük édesanyja. A 31 éves tunéziai nő hat évvel ezelőtt tanulmányi vízummal érkezett Németországba, neve Muri. Nem sokkal a nő érkezése után összeházasodtak. Az asszony azonban nem tudta elviselni férje erőszakosságát. Elváltak, a gyerekeket a bíróság az anyánál helyezte el.

A nő félt a volt férje haragjától, és elköltözött. Nem árulta el, hogy hova. Egy nőket befogadó családsegítőnél lakott, korábbi lakhelyüktől mintegy 70 kilométerre. Ennek ellenére nem szűnt meg a zaklatás. A tunéziai férfi családtagjai megjelentek a nő ismerőseinél, a volt feleség tartózkodási helye felől érdeklődve. Végül a lakcímbejelentőtől tudta meg a volt férj egyik ismerőse az asszony lakásának a helyét. Egy működő jogállamban ez önmagában bűnrészességnek számítana.

Az arab sajtóból származó cikkek lefordításáért, a gyilkosság körülményeinek feltárásáért a fordítót, Imad Karimot a Facebook harminc napra letiltotta. Máig nem tiltakozott egyetlen nőjogi szervezet sem, nem vonultak az utcára az emberi jogi aktivisták, és nem emelték fel szavukat a nemzetközi feminista szervezetek sem. Úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi… Németország egyre nagyobb bajban van.