Peszkov arra reagált, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a BBC brit közszolgálati televízióban hétfőn bemutatott Putin vs the West című dokumentumfilmjében ismételten elismerte, hogy a 2015-ben aláírt, az ukrajnai békés rendezés alapjának tekintett minszki megállapodások lehetővé tették az ukrán hadsereg megreformálását és egy nemzetközi koalíció létrehozását Oroszország ellen. Angela Merkel volt német kancellár a Die Zeit hetilapnak nyilatkozva decemberben elismerte: a megegyezéscsomag kísérlet volt arra, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre. Később hasonló szellemben nyilatkozott Francois Hollande francia exelnök is.

Hirdetés

„Tudjuk, hogy mind Porosenko, mind pedig Merkel és Hollande megerősítette, hogy számukra, vagyis Ukrajna, Franciaország és Németország számára a minszki megállapodás-csomag nem volt egyéb egy paravánnál, amellyel azt a szándékukat álcázták, hogy Ukrajnát felkészítsék a Donyec-medencei probléma erőszakos megoldására. Ez ismét alátámasztja, hogy Putyin abszolút helyesen cselekedett, amikor úgy döntött, hogy a Donyec-medencében élő emberek megmentése érdekében elindítja a különleges hadműveletet” – mondta a Kreml szóvivője.

Peszkov nemmel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy vajon Moszkva a Donyec-medencének nyújtott orosz katonai segítség lehetőségét már nyolc évvel az invázió kezdete előtt is fontolóra vette-e.

„Nem, ez a kérdés nem merült el. Természetesen figyelemmel kísértük, ami Ukrajnában történik, és láttuk Ukrajna folyamatos militarizálódását, láttuk arra való készülődését, hogy megpróbálja erőszakkal megoldani a Donyec-medence problémáját, ami természetesen azonnal megszüntette volna a minszki megállapodások létét, amelyek mára már a feledés homályába merültek” – mondta Peszkov.

Korábban írtuk

Gitanas Nauseda litván elnöknek azzal a felhívásával kapcsolatban, hogy a Nyugat lépjen át bizonyos „vörös vonalakat”, és bocsásson harci repülőgépeket Ukrajna rendelkezésére, Peszkov kijelentette: „Látjuk a balti országok, Lengyelország képviselőinek nagyon-nagyon agresszív hozzáállását. Ők nyilvánvalóan készek mindent megtenni, hogy kiprovokálják a konfrontáció további erősödését, valószínűleg nem sokat törődve a következményekkel”.

Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ilyen körülmények között az európai folyamatok motorját jelentő nagy országok vezetői nem ellensúlyozzák az ilyen „szélsőséges hajlamokat”. Közölte, hogy Oroszország számításba veszi azt a lehetőséget, hogy a kollektív Nyugat országainak részessége a konfliktusban tovább növekedhet, ám, mint mondta, „ez nem segít megváltoztatni az események menetét.”