Jorge Mario Bergoglio tizenkét évig állt a katolikus egyház élén
Egy különleges pontifikátus – Ferenc pápára emlékezünk
Az argentin Jorge Mario Bergoglio pápasága sok szempontból újító és különleges volt. Már megválasztásának körülményei és névválasztása sem volt mindennapi, de Ferenc pápa sok másban is eltért elődeitől.
„A hívő közösség Ferenc pápában mindig a szentatyát, a katolikus egyház látható fejét, ha tetszik, Szent Péter utódát látta, ezért különleges szeretettel fogadta. Maga Ferenc pápa az eucharisztikus kongresszus zárómiséjén a Hősök terén megérezte, hogy őt itt szeretik. Már a repülőtér felé menet mondtam is neki: »Látja, Szentatya, magát itt szeretik!« Úgy látszik, ezt ő valóban megérezte, mert ezután ígérte meg, hogy vissza fog jönni. A második látogatás során megbizonyosodhatott róla, hogy ez tényleg így van. Emlékezetes volt a Szent István-bazilika előtti jelenet. Ferenc pápát tolókocsival vitték fel a bejárati kapuhoz, de kifelé menet látta, hogy teli van a tér hívőkkel. Üdvözölni akarta őket, ezért kérte, hogy segítsenek neki kiszállni a kocsiból, majd pár lépést tett is a hívők felé. Ennyire jólesett neki, hogy ilyen szeretettel várják.” Ezek Erdő Péter bíboros, prímás szavai, melyeket a Demokratának adott húsvéti interjújában mondott az akkor öt hét kórházi kezelés után otthonába visszatérő Ferenc pápáról. Akkor még arról beszéltünk bíboros úrral, hogy a hosszú betegeskedés után a Gemelli klinikáról kikerülő Ferenc pápáért milyen sokan imádkoztak, imádkoznak. A szentatya húsvéthétfő reggelén bekövetkező halála után az esztergom-budapesti érsek a távirati irodának most úgy fogalmazott, Ferenc pápa „szerette átlépni a falakat, szeretett ajtókat nyitni”.
Ez a falátlépés és ajtónyitás pontos leírása a sorban 266. pápa 12 éves pontifikátusának. Az argentin Jorge Mario Bergoglio pápasága ugyanis sok szempontból újító és különleges volt. Már megválasztásának körülményei sem voltak mindennapiak, hiszen XVI. Benedek pápa rendkívüli lemondása – amelyre korábban csak kétszer, ezt megelőzően több mint hétszáz éve volt példa – után választották meg 2013. március 13-án – úgy, hogy pápasága első csaknem tíz éve az emeritus pápa „mellett” telt. Ez tény, és még akkor is említést érdemel, ha egyébként Joseph Ratzinger valóban teljesen visszavonult a nyilvánosság elől. Bergoglio pápai neve is újdonság: I. Ferencként lépett ki megválasztása után a Szent Péter téren a hívek elé. Névválasztásával Assisi Szent Ferencre utalt, és a rendalapító szent nyomdokán szemében a szegények, az elesettek mindig kitüntetett figyelemben részesültek.
Ferenc pápát kezdettől egyfajta reformátornak tekintették, ami nem is állt távol az igazságtól. A külsőségek fontosságát talán kicsit túlbecsülve megjelenésében (egyszerű fehér) és saját megnevezésében (Róma püspöke) is igyekezett eltolni magától a pápai méltósággal járó hagyományokat. Ugyanakkor igencsak keménykezű vezetőnek bizonyult, a belső viszonyokat jól ismerők szerint erősen centralizált módon vezette az egyházat.
Ami a külvilág előtt tett megnyilvánulásait illeti, ezek sok esetben tanúskodtak némi kétarcúságról, jóllehet számos esetben ez csak a média torzító tükrén keresztül tűnt így. XVI. Benedek lemondása miatt kezdettől téma volt, hogy a 76 éves korában megválasztott Ferenc pápa vajon lemond-e, ha olyan élethelyzetbe kerül. Ennek pedzegetése azonban mindig is csak a sajtó „jólértesültsége” volt, valós alap nélkül. A liberális média emellett Ferenc pápának a kényes társadalmi kérdésekben tett állásfoglalásait is szerette a saját szája íze szerint tálalni. Ezek azonban a legtöbb esetben nem hivatalos pápai megnyilatkozások voltak, hanem interjúkban, kötetlen beszélgetésben kifejtett gondolatok, eszmefuttatások. Arra azonban mégis jók voltak ezek a sokszor valóban némileg félreérthető kijelentések, hogy – főként pápasága első éveiben – kialakuljon róla a progresszív pápa képe, aki hovatovább a homoszexuálisokkal kapcsolatos kérdésekkel kel és fekszik.
Egy nekrológban is fontos azonban leszögezni, hogy változás nem történt. Erdő Péter bíboros a hivatkozott interjúban lényegre törően fogalmazott ezzel kapcsolatban: „Az egyház tanítása a családról szilárd. Lehet, hogy pár évvel ezelőtt egyesek azt gondolták, hogy itt valami alapvető változás zajlik, de ilyen az egyházi tanítás terén nem történt.”
Ferenc pápát mindazonáltal mi, magyarok igazán a szívünkbe zárhattuk. 2019-ben a romániai apostoli látogatása idején celebrált szentmisét a csíksomlyói Mária-kegyhelyen, aztán 2021-ben az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére, 2023-ban pedig háromnapos apostoli látogatás keretében látogatott Budapestre, vagyis háromszor is magyarok körében ünnepelt.
A pápák esetében szinte példátlanul hosszú kórházi kezelése után húsvétvasárnap a híres urbi et orbi áldáson még személyesen köszönthette röviden a Szent Péter téren összegyűlt hívősereget. A szentatya által előkészített és Diego Giovanni Ravelli pápai liturgikus szertartásmester által felolvasott üzenetben pedig ismét a fegyverek elhallgattatására szólította fel a világ vezetőit. A béke volt az idei esztendőre meghirdetett szentév egyik központi gondolata is, egyben az egyik meghatározó mozgatórugója tizenkét évig tartó pápaságának is.
Érdekes hasonlóság, hogy Szent II. János Pál pápa húsz évvel ezelőtt szintén húsvét nyolcadában, az Isteni irgalmasság vasárnapjának vigíliáján, 2005. április 2-án, szombat este hunyt el. Akkor már ő sem vett részt a nagypénteki keresztúton, de Ferenchez hasonlóan húsvétvasárnap még megjelent a hívek előtt – igaz, szólni már nem bírt.
Ferenc pápa 88 évet élt. Nyugodjék békében!
