Fellélegezhet a kelet-európai szeszpiac: több tagország tiltakozása miatt úgy fest, az uniónak egyelőre beletörik a bicskája a jövedéki adókulcsok egységesítésébe. Ezzel együtt nem kerül sor a tiszta szeszt terhelő minimális adómérték kötelező emelésére sem. Ezt az indokolná, hogy az elmúlt tizenegy évben a szeszes italokat terhelő adó az uniós infláció következtében 24 százalékot veszített értékéből. Brüsszel ezért a szesz jövedéki adójának alsó határát a jelenlegi (hektoliterenkénti) 550 euróról (137 ezer forint) 682-re emelné.

– Magyarországon jelenleg 768 euró jövedéki adót kell egy hektoliter tiszta szesz után befizetni – nyilatkozta a Demokratának Nagy András, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója. – Ezért ha a mostani 24 százalékos emelést végre is hajtanák, még mindig magasabb lesz a hazai adókulcs, mint az uniós minimum.

Magyarország számára akkor válik igazán érdekessé a történet, ha a szomszédos országok szeszpiacát rengeti meg jelentősen a változás. Az uniós tagországok közül ugyanis Szlovákia az egyik, akit hátrányosan érinthet a tervezett emelés, ahol a jelenlegi kedvező árai jelentősen megemelkednek. Északi szomszédunknál pillanatnyilag 624 euró jövedéki adó terheli a tiszta szeszt, aminek következtében virágzik az alkoholturizmus északi határaink mentén. Ez vélhetően nagymértékben vissza fog esni, ha az emelés mégis bekövetkezik. Déli irányba továbbra is olcsón járhatunk dorbézolni. Romániában mindössze 280 eurót kell hektoliterenként adóban befizetni.

Bizonyos értesülések szerint, a csatlakozási tárgyalások során a románoknak sikerült elérniük, hogy az alkohol jövedéki adóját nem kell a csatlakozás tényleges időpontjáig, azaz 2007. január elsejéig az uniós minimum szintjére emelniük. Az emelést fokozatosan, öt év alatt hajthatják végre. Ha ez igaz, akkor a két év múlva, a vámok eltörlése után Románia jelenti majd a legnagyobb kihívást a magyar szesziparnak. Nemcsak a várhatóan erősen fellendülő szeszturizmus miatt, hanem elsősorban azért, mert a kedvező körülmények arra sarkallhatják a magyarországi gyártókat, hogy áttelepüljenek.

Ausztriában és az EU-tagságról egyelőre még csak álmodozó Horvátországban nagyságrendekkel magasabb a jövedéki adó kulcsa a magyarnál, ezért onnan nem fenyeget valódi veszély. Európában köztudottan a skandináv államokban a legmagasabb az alkohol ára. Finnországban 2825 euró jövedéki adó terheli a tiszta szeszt, Svédországban 5553 euró, Norvégiában pedig 6652 eurót kell fizetni hektoliterenként. Ennek ellenére ezek az országok mégis előkelő helyet foglalnak el az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás terén. Ennek oka vélhetően abban keresendő, hogy a finnekkel szomszédos Észtországban töredékét teszi ki ugyanez az adónem, csupán 971 euró. Érthetően hatalmas tehát az Észtországba irányuló bevásárlóturizmus, az észtek örömére, és a finn állam nem kevés bosszúságára.

A tényeket szemlélve nem lehet tehát könnyű dolga az adóügyekben illetékes EU-biztosnak, Kovács Lászlónak. Mivel az adózás, kevés kivételtől eltekintve, tagállami hatáskörbe tartozik, bármelyik tagállam meghiúsíthatja az adó egységesítéséről szóló indítványt. Azt ugyanis minden tagállam szereti maga eldönteni, hogy melyik adófajtán keresztül hajtja be a legtöbb adót. Márpedig a jövedéki adó a bevételek között minden ország büdzséjében előkelő helyen szerepel, így ezt az adófajtát nem szívesen bolygatják meg. Az európai alkoholpiac szereplői szerint pontosan ez az, ami miatt hosszú meccsre lehet számítani ez ügyben, aminek nyugvópontra jutásához lehet, hogy a tervezett öt év sem lesz elegendő.