Lavrov egyeztetett a Hegyi-Karabahért harcoló felekkel
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az elmúlt két nap folyamán külön-külön konzultált örmény és azeri hivatali partnerével – közölte szerdán a moszkvai diplomáciai tárca.
A közlemény szerint a felek áttekintették a hegyi-karabahi tűzszünetről és a konfliktus tartós rendezési körülményeinek létrehozásáról korábban elért megállapodással összefüggő halaszthatatlan kérdéseket. Taratalmi kérdésekről nem hangzott el tájékoztatás.
Az, hogy Zorab Mnacakanján örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter Moszkvában tartózkodik, szerdán vált ismeretessé. Arról, hogy a két vezető diplomata pénteken Washingtonban egyeztet majd Mike Pomeo amerikai külügyminiszterrel, kedden tett bejelentést Baku és Jereván. Ahogy az orosz fővárosban, Mnacakanján és Bayramov a tervek szerint a tengerentúlon sem találkozik majd személyesen egymással.
A két ország fegyveres erői között szeptember 27-én újultak ki a harcok Hegyi-Karabah birtoklásáért. Moszkvában október 9-ről 10-re virradóra az orosz, az örmény és az azeri külügyminiszter tűzszünetben, valamint hadifogoly- és halottcserében állapodott meg, ennek azonban nem sikerült érvényt szerezni.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Jereván a népek önrendelkezési jogára hivatkozik, Baku pedig az állami szuverenitás és a határok sérthetetlenségének elvére hivatkozik.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportja – amelynek Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország a társelnöke – 1992 óta közvetít a hegyi-karabahi rendezés kérdésében.