Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Hirdetés

Szulejmáni és Abu Mahdi al-Muhandisz iraki milíciavezér péntekre virradóra vesztette életét amerikai légicsapásokban Bagdad közelében. Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) tájékoztatása szerint a légicsapásokat Donald Trump amerikai elnök rendelte el. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a csapásméréssel egy küszöbön álló támadásnak vették elejét.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Lavrov és Zaríf az amerikai lépést a nemzetközi jog egyetemes normái súlyos megsértésének minősítették, olyannak, amely nem járul hozzá a Közel-Keleten felhalmozódott problémák megoldásához. Mindketten figyelmeztettek, hogy a tábornok megölése „a feszültség újabb kiéleződéséhez vezet a térségben”.

Az iráni fél kezdeményezésére folytatott beszélgetés során az orosz külügyminiszter részvétét fejezte ki Zarífnak Szulejmáni halála miatt, akit Moszkvában „hozzáértő katonai vezetőnek” minősítettek, akinek „személyes érdemei” az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harcban „vitathatatlanok”, és aki „hűségesen védte Irán nemzeti érdekeit”.

Az iráni tárcavezető szombaton figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy „megfelelő választ fognak adni a kellő időben” Szulejmáni megölésére.

Lavrov pénteken Pompeóval folytatott telefonbeszélgetése során elítélte az amerikai műveletet mint egy ENSZ-tagállam magas rangú tisztségviselőjének „likvidálását” egy harmadik országban annak hozzájárulása nélkül.

„Moszkva nyomatékosan felszólítja Washingtont, hogy mondjon le arról, hogy jogellenesen alkalmaz erőt a nemzetközi színtéren való céljai eléréséhez, és minden felmerülő problémát tárgyalóasztalnál oldjon meg” – áll a hivatalos feljegyzésben.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Lavrov beszélt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel is. Mindketten mélységes aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy súlyos következményekkel járhat az amerikai akció a világra és a Közel-Kelet stabilitására nézve.


Mozgósították az olaszországi támaszpontokat Szulejmáni tábornok halálát követően

Jelentősen megnőtt a forgalom a Földközi-tenger légterében Kászim Szulejmáni iráni tábornok halálát követően – írta szombaton az olasz sajtó, amely szerint az iraki háború kezdete, 2003 óta nem volt ekkora méretű mozgósítás az olaszországi amerikai támaszpontokon.

Az északkelet-olaszországi Aviano olasz-amerikai katonai bázisán folyamatos a teher- és üzemanyag-szállító repülőgépek érkezése és továbbindulása – jelentették a helyi lapok.

Olasz sajtóinformációk szerint a mozgósítás már az év utolsó napján elkezdődött azzal egy időben, hogy az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét tüntetők ezrei vették körbe.

Hasonlóan intenzív a forgalom a venetói Vicenza térségében, a szintén amerikai légitámaszpontként működő Ederle kaszárnyánál. A La Repubblica olasz napilap úgy tudja, hogy az ott állomásozó 173. dandár készen áll az indulásra: az amerikai fegyveres erőknek a közel-keleti térségben már többször kipróbált légi egységét Libanonban vethetnék be az Egyesült Államok bejrúti nagykövetségének védelmében.

Elemzők szerint ilyen méretű mozgósítás az olaszországi amerikai támaszpontokon utoljára a 2003 tavaszán indult iraki háború idején volt tapasztalható. A Spanyolország, Olaszország, Görögország és a közel-keleti térség közti légtér óriási katonai légi folyosóvá változott át.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szombaton kiadott közleményében mérsékletet és párbeszédet szorgalmazott, valamint az Európai Unió meghatározó diplomáciai szerepét hangsúlyozta.

A külügyminiszter, Luigi Di Maio bejelentette, hogy tavasszal Olaszországban tartják az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen küzdő nemzetközi szövetség értekezletét.

Vali Nasr, a washingtoni Johns Hopkins egyetem iráni származású professzora a La Repubblicának nyilatkozva kijelentette, hogy Kászim Szulejmáni likvidálása kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Megjegyezte, hogy a tábornok rendkívüli népszerűségnek örvendett, mivel hazája és a siíták szent helyei védelmezőjének tartották Irakban, éppúgy mint Szíriában.

Ian Bremmer amerikai politológus, az Eurasia-központ alapítója a La Stampának kifejtette: Donald Trump amerikai elnök nem akar háborút, Szulejmáni megölésével csak üzent Teheránnak, hogy „Irán ne lépje túl a megengedett határt”.

Olasz gazdasági megfigyelők emlékeztettek, hogy Olaszország kőolajimportjának több mint 20 százaléka Irakból érkezik.

Matteo Salvini, a Liga vezetője pénteken köszönetet mondott Donald Trumpnak, hogy „eltette láb alól a világ egyik legveszélyesebb emberét”. A kijelentéseit érő kritikákra Matteo Salvini úgy válaszolt, a szélsőséges iszlámot képviselő Szulejmáni helyett ő a keresztény értékek védelme mellett áll ki.

Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka a Bagdad közelében végrehajtott amerikai légicsapásokban vesztette életét péntek hajnalban.