Fotó: ShutterStock.com/Andy.LIU
Hirdetés

Az alsóház két hete kényelmes többséggel, 330-231 arányban már elfogadta a Brexit-megállapodás ratifikálásához szükséges tervezetet, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került.

A főrendi tagokból álló, nem választott felsőház több olyan módosítást csatolt a Brexit-törvénytervezethez, amely ellenkezik a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti kormány szándékaival. Így az alsóház szerda délután ismét napirendre vette a tervezetet, és alig két óra alatt sorban, minden alkalommal jelentős többséggel kiszavazta belőle a felsőházi módosításokat.

Így kikerült a tervezetből az a módosítás is, amely külön kérvényezési kötelem nélkül, automatikusan tartózkodási jogot biztosított volna az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgároknak.

A jelenleg érvényes brit szabályozás alapján az Egyesült Királyságban törvényesen és életvitelszerűen tartózkodó külföldi EU-állampolgárok a Brexit után is maradhatnak az országban és megtarthatják összes megszerzett jogosultságukat, de meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Ennek határideje 2021. június 30.

A felső kamara által beillesztett módosítások alsóházi kiszavazása után a tervezet – a félhivatalos zsargonban parlamenti pingpongnak nevezett eljárás keretében – visszakerült a Lordok Háza elé.

A felsőház kitarthatott volna az általa kezdeményezett módosítások mellett, vagy ragaszkodhatott volna valamilyen kompromisszumos megoldáshoz, és akkor a Brexit-törvénytervezet még néhányszor megjárta volna a két ház közötti utat.

Szerda este azonban a felsőházi tagok erről a lehetőségről lemondtak és a kiszavazott módosítások újbóli beillesztése nélkül átengedték a tervezetet, így a parlamenti tárgyalás véget ért.

A brit törvényhozás részéről ennek alapján immár nincs akadálya annak, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes határnapján, vagyis január 31-én, jövő pénteken brit idő szerint 23 órakor – közép-európai idő szerint éjfélkor – kilépjen az Európai Unióból.

Az Európai Parlamentnek ugyanakkor a jövő héten még ratifikálnia kell a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodást.

Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a 2018 novemberében elért eredeti Brexit-egyezményt, de a kamara – amelyben a Konzervatív Párt akkor még kisebbségben volt – mindháromszor leszavazta a tervezetet.

May nem sokkal később távozott a Konzervatív Párt és a kormány éléről.

Az előző parlament alsóházának képviselői tavaly októberben – immár a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson kezdeményezésére – megszavazták ugyan a Brexit-megállapodás alapelveit, rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet. Azzal érveltek, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által három tárgyalási napban meghatározott idő alatt.

Johnson ezután már nem terjesztette újból az akkori alsóház elé a Brexit-törvénytervezetet, hanem – szintén a parlamenttel vívott hosszas csörték után – december 12-ére előrehozott választásokat írt ki.

A választáson a kormányzó Konzervatív Párt a várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott, és az addigi kisebbségi kormányzás után immár kényelmes, 80 fős többsége van a londoni alsóházban.

A kormány azóta a Brexit-megállapodásról tartott összes alsóházi szavazást gond nélkül, jelentős többséggel megnyerte.

Így szerda este véglegessé vált, hogy az egyezményből törvény lesz, és az is, hogy az Egyesült Királyság a jövő héten rendezett módon, ratifikált megállapodással lép ki az EU-ból.