Libanon üdvözli a közép-európai politikát

Üdvözölte a közép- és kelet-európai országoknak a menekültek befogadásával kapcsolatos kemény álláspontját Gibrál Bászil libanoni külügyminiszter szerdán Prágában, hozzátéve, hogy ez ösztönző erő országa számára, ahol számos szíriai menekült él.

Fotó: shutterstock.com

Bászil megértését fejezte ki a 2015-16. évi menekültválság után az Európai Unió által javasolt kvótákat elutasító Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia döntése iránt.

Több közép- és kelet-európai vezető, közöttük Orbán Viktor miniszterelnök, Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője és Milos Zeman cseh elnök hevesen bírálták Angela Merkel német kancellárnak a válság csúcspontján folytatott, a szíriai menekültek és más bevándorlók befogadásával kapcsolatos politikáját.

Ezek az országok „nemzeti érdekeik védelmében léptek fel, és úgy döntöttek, hogy az uniós szankciók ellenére a menekültek Európán belüli megosztása nem szolgálja nemzeti érdekeiket” – jelentette ki a cseh fővárosban Gibrál Bászil újságírók előtt.

„Ennek a magatartásnak ösztönzőleg kell hatnia Libanonra, mert minden államnak a nemzeti érdekeit kell szem előtt tartania. Jelenleg Libanon fő nemzeti érdeke a szíriai menekültek visszatérése a hazájukba” – tette hozzá a külügyminiszter.

Libanon becslése szerint 1,5 millió szíriai él a területén (az ország össznépessége 4 millió fő), nem egészen egymillió közülük szerepel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) nyilvántartásában.

A menekültek többsége bizonytalan feltételek között él, többnyire a nemzetközi segélyekre számítanak.

A libanoni politikai körök egy része a menekültek visszatérését követeli Szíriába, de az ENSZ figyelmeztetett, hogy a háború sújtotta országban még nincsenek meg a feltételek a visszatérésre.

„Támogatom, hogy Prága vagy Bejrút szervezzen értekezletet azoknak az országoknak a kezdeményezésére, akik a szíriai menekültek hazatérését kívánják biztosítani” – jelentette ki Bászil.

„Ez rendkívül fontos lenne Líbia és Szíria számára, és ez lenne a legjobb megoldás az emberi, humanitárius és politikai válságra, amellyel jelenleg kénytelenek vagyunk szembenézni, és amely a jövőben vélhetően csak súlyosbodni fog” – tette hozzá a külügyminiszter.