Lord Simon Wolfson, az erőteljesen EU-szkeptikus politikai alapállásáról ismert konzervatív párti brit főrend, a Next divatáruház-hálózat vezérigazgatója a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: szükséges a bevándorlás ellenőrzése, de úgy, hogy ez „a növekedés megfojtása helyett” a brit gazdaság javát szolgálja.

Hirdetés

Lord Wolfson, aki a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk, nem egészen 52 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás kampányában a Brexit-tábor egyik prominens szószólója volt, a csütörtöki BBC-interjúban úgy fogalmazott: a konzervatív párti kormánynak azt kell eldöntenie, hogy Nagy-Britannia a szabadkereskedelemre nyitott ország legyen-e, vagy erődként bezárkózva felhúzza a felvonóhidakat a külföldi munkavállalók előtt, komoly többletköltséggel terhelve a brit gazdaságot.

Hozzátette: a bevándorlást tekintve „egyáltalán nem az a Brexit” valósult meg, amelyet ő elképzelt, és a kilépésre voksolók közül sokan szintén nem ilyen Brexitet akartak.

Lord Wolfson szerint a brit határokon „sorban állnak” a munkavállalók, hogy segítsenek leszedni a termést, amely „máris ott rothad a földeken”, de a kormány mégsem engedi be őket.

Korábban írtuk

A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) már több nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken fog elrothadni.

Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására.

E munkavállalók nagyon nagy többsége a Brexit előtt hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezett.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból. A brit kormány azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő –  bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.

A Brit Iparszövetség (CBI) legfrissebb felmérése szerint a brit üzleti vállalkozások 46 százaléka képtelen teljesíteni a termékei iránti keresletet a munkaerőhiány miatt, 36 százalék csökkentette áruinak vagy szolgáltatásainak választékát, 72 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy a brit gazdaság a Brexit-népszavazás óta veszített befektetői és üzleti vonzerejéből.