Katonák az utcán, káosz a városházán: a baloldali bevándorláspolitika ára
Los Angeles lángokban
A kaliforniai Los Angeles egykor az amerikai álom jelképe volt hatalmas villáival, ünnepelt sztárjaival, dúsgazdag lakóival, ám mára a baloldali kormányzás következményeinek szomorú iskolapéldája lett. Az egyre súlyosbodó zavargások, a közbiztonság összeomlása és a liberális vezetés által támogatott szabályozatlan bevándorlás olyan válsághelyzetet idéztek elő, amely mellett már a szövetségi kormány sem mehetett el tétlenül.
Június elején az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatala (ICE) célzott razziái során több mint 300 illegális bevándorlót vettek őrizetbe különböző helyszíneken – köztük raktárakban, áruházak parkolóiban és ideiglenes szállásokon. Az elfogott személyek közül többen is ismertek voltak már a hatóságok előtt, egyeseket közülük köröztek is. A letartóztatások hírére migránspárti aktivisták és baloldali csoportok vonultak utcára. A demonstrációk rövid időn belül erőszakba torkolltak: a megvadult tüntetők Molotov-koktélokat dobtak rendőrautókra, autópályákat zártak le, üzleteket fosztottak ki, és rendőrökre támadtak.
A legsúlyosabb zavargások a Fashion District és Boyle Heights negyedekben zajlottak. A rendőrség számtalan üzlet kifosztásáról számolt be, több helyen gyújtogattak vagy éppen barikádokat emeltek. A városban ideiglenesen kijárási tilalmat rendeltek el, több metróvonalat leállítottak, a belvárosi iskolákat bezárták. A hatóságok közlése szerint egyes kerületekben kritikus szintre süllyedt a rendőri jelenlét és több egység is erősítést kért, miután számos támadás érte őket.
A helyzet annyira elfajult, hogy Donald Trump elnök több ezer nemzeti gárdistát és tengerészgyalogost vezényelt Los Angelesbe. A művelet költségét a Pentagon 134 millió dollárra becsülte, a katonák pedig akár két hónapon át a térségben maradhatnak. Trump elnök „lázadásnak” nevezte a kialakult a helyzetet.
Tom Cotton republikánus szenátor így fogalmazott: „Erőszakos lázadók a hétvégén Los Angeles egyes részeit törvényen kívüli zónává változtatták: anarchisták járműveket gyújtottak fel, miközben idegen államok zászlait lengették.” Mindeközben az internetet ellepték az erőszakos tüntetőkről készült felvételek, számos vállalkozás pedig mexikói lobogót tett ki azt remélve, hogy így kisebb eséllyel rabolják majd ki őket.
A mostani zavargások nem előzmény nélküliek. Kalifornia már évek óta az úgynevezett „menedékállamok” fő zászlóvivője. A „menedékváros” és „menedékállam” elnevezések olyan önkormányzatra vagy szövetségi állami vezetésre vonatkoznak, amelyek nem hajlandók együttműködni a szövetségi bevándorlási hatóságokkal, például nem adják ki az illegális migránsokat vagy nem tartják őket fogva az ICE kérésére. Ennek jogi hátterét Kaliforniában többek között az SB 54-es törvény és az 1979-es Special Order 40 biztosítja. Az SB 54-es (más néven kaliforniai értékek törvénye) 2017-es bevezetése óta a helyi rendvédelmi szervek csak a legsúlyosabb esetekben működnek együtt a szövetségi bevándorlási hatóságokkal. A még korábban, 1979-ben hatályba lépett Special Order 40 pedig kifejezetten megtiltja, hogy a Los Angeles-i rendőrség bárkit a bevándorlási státusa miatt hallgasson ki vagy tartson fogva. Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy bűnözők bújjanak meg a szabálykövető városlakók között, és jelentős mértékben akadályozza a szövetségi hatóságok munkáját.
Ahogy Nathan Desautels, a Center for Immigration Studies kutatója fogalmaz: „A menedékvárosok – lényegüknél fogva – megakadályozzák, hogy a helyi hatóságok együttműködjenek az ICE-szal, ezáltal biztonságos menedéket nyújtanak az illegális bevándorlóknak, köztük olyanoknak is, akik bűncselekményeket követtek el.”
Az ICE országos szerepe pedig egyre meghatározóbb, különösen annak fényében, hogy a 2024-es költségvetési évben (2023 októbere és 2024 szeptembere között) az amerikai határőrség több mint 2,9 millió határsértési kísérletről számol be.
A nyugati parti baloldali-liberális vezetés azonban továbbra is kitart a jelenlegi politika mellett. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó szerint a szövetségi katonai beavatkozás „alkotmányellenes”, míg Karen Bass, Los Angeles polgármestere szintén felháborodásának adott hangot. „Nem tartjuk elfogadhatónak a katonai beavatkozást – ez nem megoldás a problémákra, csak olaj a tűzre” – nyilatkozta Newsom a CNN-nek, és pert is indított az amerikai elnök ellen.
A mostani Los Angeles-i zavargások nem egyediek, és nem is a véletlen szülte őket. Ez történik akkor, amikor a politikai döntéshozók viszolyognak a rendtől, és inkább ideológiákat szolgálnak ki, ahelyett hogy a törvényeket érvényesítenék. Ha az illegális bevándorlást mentegetik, a rendfenntartók lehetőségeit pedig megnyirbálják, annak előbb-utóbb a hétköznapi emberek fizetik meg az árát. A texasi Fort Worth vagy éppen a floridai Miami példája azt mutatja, hogy következetes, rendpárti vezetés mellett van más út is. Budapest még nem tart ott, ahol Los Angeles – de sokféle szempontból láthatóan nagyon szeretne. A magyar főváros vezetése nem sokban különbözik a nyugati parti nagyvárosétól: a városháza vezetőinek prioritáslistáján a klasszikus értékekkel szembemenő, ideológiai szempontok alapján meghatározott célok mostanra már egy mindenki által érzékelhető negatív spirálba lökték Budapestet, miközben a fősodrú ellenzéki közbeszéd egyre inkább radikalizálódik, radikalizálja a híveket. Nem akarhatjuk, hogy a Los Angeles-ihez hasonló jeleneteknek legyünk tanúi Magyarországon is. Ennek megelőzésére azonban óvatosságra és bölcsességre van szükség mindenki részéről.
