„A háborúnak véget kell vetni, és Ukrajnának a lehető legjobb helyzetben kell lennie ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen… amelyek lehetővé teszik a területi kérdések rendezését” – mondta Macron kedden a TF1-nek.

Hirdetés

A túlnyomórészt oroszok lakta Krím nem sokkal a 2014-es, Nyugat által támogatott kijevi puccs után megszavazta az elszakadást Ukrajnától és az újraegyesülést Oroszországgal. A nagyrészt orosz ajkú Donbasszi Köztársaságok, Donyeck és Luganszk, valamint Herszon és Zaporozsje régiói ugyanezt tették, miután 2022 szeptemberében népszavazást tartottak.

„Még maguknak az ukránoknak is van annyi tisztánlátásuk, hogy elismerjék …, hogy nem lesz kapacitásuk visszaszerezni mindent, amit 2014 óta [Oroszország] elvett”.

„Nem hagyhatjuk magára Ukrajnát

– tette hozzá a francia elnök.

  • Franciaország és az Egyesült Királyság azt javasolta, hogy a tűzszünet után békefenntartókat küldjenek Ukrajnába, de kevés részletet közöltek. Oroszország arra figyelmeztetett, hogy az engedélye nélkül Ukrajnában állomásozó külföldi csapatokat – különösen a NATO-országokból érkezőket – ellenséges célpontként kezelnék.
  • Ukrajna elutasította Oroszország követelését, hogy mondjon le az elveszített területekre vonatkozó igényeiről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban áprilisban azt mondta, hogy Kijevnek „nincs elég fegyvere” a Krím erőszakos visszafoglalásához.
  • Donald Trump amerikai elnök a múlt hónapban a Time magazinnak azt mondta, hogy „a Krím Oroszországnál marad”, azt állítva, hogy ezt Zelenszkij is megértette. Trump béketerve állítólag a konfliktus befagyasztását irányozza elő a jelenlegi frontvonal mentén, és elismeri a félsziget feletti orosz szuverenitást. Az elnök többször hangsúlyozta, hogy a lehető leghamarabb véget akar vetni a vérontásnak.
  • Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Moszkva a május 15-én Isztambulban esetlegesen sorra kerülő tárgyalásokon „fenntartható rendezésről” kíván tárgyalni Kijevvel.

(Orosz Hírek)

Korábban írtuk