Fotó: Wikimedia Commons (Geertivp – Zurab Tsereteli)
Hirdetés

Robert Schuman francia külügyminiszter öt évvel a második világháború európai befejeződése után, 1950. május 9-én vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását.

„Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra” – jelentette ki, és hozzáfűzte, hogy a kezdeményezésből „születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa”.

Az integráció első lépcsőfokaként 1951. április 18-án írta alá Párizsban Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg a Montánunió-szerződést. Az első európai szintű megállapodást 1957. március 25-én az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződés követte. Az EGK-ból, közkeletű nevén a Közös Piacból nőtt ki fokozatosan az Európai Közösségek, majd az Európai Unió.

Korábban írtuk

Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el: biztosította, hogy tagországai békében éljenek, két nemzedékkel azelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált. Az EU-nak az utóbbi években ugyanakkor jelentős pénzügyi, gazdasági és szociális kihívásokkal kell szembenéznie, mint a menekültválság, napjainkban pedig a koronavírus-járvány.

Az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat, mert az indoklás szerint hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, „a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében”, és 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.

Magyarország kilenc másik ország társaságában 2004. május 1-jén lett tagja az uniónak, amely Bulgária és Románia 2007-es, valamint Horvátország 2013-as csatlakozásával 28 tagúra bővült. 2007-ben Lisszabonban írták alá az Európai Unió reformszerződését, a két évvel később hatályba lépett dokumentum a mélyebb uniós együttműködéshez és további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt intézményi változtatásokat irányozza elő a számos elemében még hat országra szabott eredeti rendszeren. A Lisszaboni Szerződés mondja ki először, hogy a tagállamok kiléphetnek az unióból. Erre az EU történetében először idén került sor – az Egyesült Királyság 47 évnyi és egy hónapnyi tagság után 2020. január 31-én éjfélkor kilépett az EU-ból, s kezdetét vette az év végig tartó, a két fél megállapodása alapján egy vagy legfeljebb két évre meghosszabbítható átmeneti időszak, amely alatt a felek között egyezségre kellene jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően számos kérdésben. A brit távozással az EU-nak így jelenleg 27 tagállama van.

Európa napja – az európai himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt – az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik, 2000 óta használatos az EU jelmondata is: „Egyesülve a sokféleségben”. Az ünnep alkalmából szervezett hagyományos rendezvények idén a koronavírus-járvány miatt elmaradnak, illetve online zajlanak. Az EU intézményei arra kérik az uniós polgárokat, hogy szolidaritásuk jeleként függesszenek ki uniós zászlót ablakukra vagy rajzoljanak egyet és ragasszák ki, s az erről készült képet osszák meg a közösségi médiában.